Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
KOSSUTH LAJOS LAPJA
A magyar bíróságban bízhatunk. Bízunk is. De most nem arról van szó! Mikor a vádlottak cikkeiket Írták, s mikor azok megjelentek, még szó sem volt a hóhértörvényről. Az akkor érvényes törvény szerint a nyomtatvány utján elkövetett királysértés és alkotmányos államforma megsértése miatt indított bűnügyekben az esküdtbiróságok Ítéltek. Éppen azért szervezte a törvény az esküdtszéket, hogy politikai természetű perekben ne a holt paragrafus, hanem a nemzet élő lelkiismerete Ítéljen. Az alkotmány ellen elkövetett merénylet az esküdtszéki hatáskör megszorítása. De egyenesen vérlázitó gazság esküdtek elé tartozó, korábban elkövetett cselekményeket utólagosan, későbbi törvénnyel elvenni perrendszerü bíróságuktól. Mi a munkapárti örömlegények célja? Minket utunkról el nem térit semmiféle erőszak. Minden támadás csak fokozza elkeseredésünket, elszántságunkat. Lehet, hogy a szakbiróságok elitéinek, lehet, hogy elveszítjük kenyerünket, szabadságunkat, de lelkünk meggyőződéséhez akkor is hívek maradunk. Mi elsorvadhatunk a börtönben, de eszménk, a teljes nemzeti függetlenség eszméje még diadalmasabban fog hódítani, hogy mártírjai, vértanúi lesznek. Atkozott legyen körülünk, ki ijedten letér Kossuth Lajos országának útjáról. Nem adjuk meg magunkat! Alijuk a harcot! Még számolni fogunk a munkapárti latrokkal. Petőfi Sándor szavaival: „Itt állunk alant és koszorutlanul, de állunk!” Eszméink megszentelt földjéből egy talpalatnyit fel nem áldozunk. Kossuth Lajos evangéliumának zászlója alól egy lépést nem hátráltunk. Hisszük, hogy a nemzet többsége velünk lesz. De ha magunkra maradnánk, akkor is harcolnánk, mert ezt parancsolja lelkiismeretünk, a nemzeti becsület. Büszkék vagyunk arra, hogy üldöz a hatalom. Ez bizonyítja, hogy becsületesek vagyunk. Amelyik országban miniszterelnök lehet az a Tisza István, kire rábizonyult a hamis tanuzásra csábítás bűntettének vádja, valósággal a becsületnek fokmérője, hogy kit milyen mértékben üldöznek. Milyen mérhetetlen romlottsága a léleknek, hogy egy ember a maga s nemzete igazságát védő embertársa ellen hamis tanuzásra csábit. Hol van ilyenkor az ügyészség? De hol van a parlamenti ellenzék is? Miért nem ad be bűnvádi feljelentést a gonosztevő ellen? Miféle komédia, hogy spanyol lovagjátékkal, párbajosdival menekülni engednek egy ocsmány, meggyalázó bűnt. Lehet-e nyugodt egyetlen állampolgár olyan országban, hol a miniszterelnök hamis tanuk kerítésével foglalkozik. Kényszeríteni kell Tiszát, hogy bíróság elé vigye ügyét. Nekünk életérdekünk, hogy a geszti kalandort kiirtsuk a magyar közéletből. A hatalomért ez az ember mindenre képes. Kihasználja a mai nemzedék egy részének romlottságát, s „gonosz hamarsággal” rombolja le a nemzet még megmaradt jogait. A Tisza agyában születhetett meg az a pokoli gondolat is, hogy a republikánusok ellen hozott törvényt visszaható erővel ruházza fel. Fekélyes lelkét bántotta, hogy becsületes magyar emberek büntetlenül merték hirdetni szerencsétlen nemzetünk jobb jövendőjét, Kossuth Lajos eszméinek feltámadását. Bántotta, hogy vannak férfiak, kik utálják a bálványimádást, s akik népfelség eljövendő országának munkásai. Ellenünk hamis tanuzásra való csábítással nem boldogult volna. Mert a mi tanúink azok az igazmondó esküdtpolgártársak voltak, kik verdiktjükkel erősítették meg a mi írásaink igazságát. Ezért tört az esküdtszék ellen. Ezért szabadított ránk a törvényhozás elveinek megbecstelenitésével egy visszaható erejű büntetőtörvényt. Lehet, hogyha a hamis tanuzásra való csábítás vádja alól nem tud máskép menekülni, majd törvénnyel utólag erénynek, hőstettnek mondja ki a lélekkeritést. 260
