Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
nára. Kátéjában az államtheoriával foglalkozik. A káté szerint két kamara szükséges. Az egyik a felsőház, mely a nemesek képviselőiből álljon, a másik az alsó ház, mely a nem nemeseket képviselje. Egyetlen észszerű államforma: a köztársaság. Az állam szükségeit az elkobzott egyházi javakból, az államjószágok jövedelméből, a bányákból és határvámokból kell fedezni. A káté szerint József császárral - ki nem koronáztatta meg magát - a habsburgi uralkodás megszakadt, a nemzet nem köteles Ferenccel újabb szerződést kötni, hanem megalakíthatja a köztársaságot. A másik kátét Demokrite Lamontagne álnév alatt francia nyelven Martinovics irta. Teljes címe: Catechisme de 1’ hőmmé et du citoyen. (Az ember és a polgár kátéja.) A kátét magyarra Laczkovics fordította le. Sokáig ismeretlen volt a hires káté hiteles szövege. Régi, megfakult Írások között 1876-ban talált egy példányt Ercsey Sámuel133 szóládi ev. ref. lelkész. A káté fontosabb részét, három fejezetét teljes terjedelmében közlöm. Ez volt az a káté, melynek olvasását is halálos bűnnek Ítélték. Tulajdonképen nem egyéb, mint a francia irodalom által feldolgozott forradalmi eszmék egybefoglalása. Az egyenlő szabadságnak, a tulajdon jogosságának, a nemzeti alkotmánynak, a köztársasági államformának elmélete. Hangja nyugodt, nem lázitó. Ennek a káténak terjesztéséért és olvasásáért fogták perbe Martinovicsékat. A magyar törvények durva megsértésével Bécsbe hurczolták őket, gróf Saurau Ferencz, a bécsi titkos rendőrség főnöke vezette ellenük a vizsgálatot. Osztrák módon gyártották ellenük a hamis tanukat. Az 1790. évi 56. törvénycikk ellenére perüket kivonták a rendes bíróság illetékessége alól. Az egész eljárás felett lesújtó Ítéletet mondott Deák Ferenc az 1839-iki országgyűlésen: „Martinovics és társainak ügyében az eljárás és az Ítéletek nem voltak törvényesek, mert a bíróság a törvényrendelte formákat tudatosan megsértette, s oly elveket állított fel, melyek nemcsak törvénybe ütközők, de a közszabadságra veszedelmesek is. A szabad védelem a vádlottaktól megtagadtatott, a Curia a tanuk meghitelesitését, szembesítését nem maga tette, hanem egy-két emberre bízta. Abban van a bírói függetlenség legnagyobb satirája, ha függetlennek mondatik a bíróság, melynél az ily élet és halálkérdésben az eljárást felső parancs határozta meg. Itt maga a bíróság sértette meg függetlenségét, mikor a királyi parancsnak nem mert ellene mondani. A vádlottak elfoga- tása katonai karral történt, s a bíróságnak, mint a törvények őrének kötelessége lett volna ezt helyteleníteni.” Így beszél Deák Ferenc, ki pedig nem volt forradalmi lelkik Kossuth Lajos az egész eljárást a maga nevén nevezi, mikor „közönséges gyilkosságnak” mondja. Örök, eltörülhetetlen szégyene marad nemzetünknek, hogy akkor, mikor Voltaire,134 Montesquieu,135 Rousseau136 tanait már az egész müveit világ ismerte, mikor Angliában, Németországban nyílt gyűléseken vitatkoztak az államforma kérdései felett, mikor Fran133 Ercsey Sámuel: nagyszalontai ref.lelkész. 134 Voltaire (Franfois-Marie Arouet; 1694. november 21. - 1778. május 30.): francia felvilágosodás kori író, költő és filozófus volt. 135 Montesquieu: Charles-Louis de Secondat, La Bréde és Montesquieu bárója (1689. január 18. - 1755. február 10.) francia felvilágosodás kori filozófus, író és gondolkodó ... 136 Rousseau: Jean-Jacques francia nyelvű svájci regényíró, filozófus; politikai eszméi hatást gyakoroltak a nagy francia forradalomra, a kommunizmus és a szocializmus eszméinek kifejlődésére. 221
