Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
ELŐSZÓ
bocsátottak ki, pedig a teremben legalább 2-300 embert elfért volna. Az esküdlek döntése alapján Nagy Györgyöt felmentették. A felmentés után többen köszöntötték Nagy Györgyöt: Szapanos István, Kovács József, Lencse Ernő, Barna Endre ügyvéd, Tóth József, Kmetty Béla, Kun Béla, Csotó Nagy Gábor.14 1913 májusában ismét pert indított a kir. ügyész Nagy György ellen. A vádirat most nem az alkotmányos kormányforma megtámadásával, hanem királysértéssel vádolja. Az esküdtszéki tárgyalást június 6-ra tűzték ki Szegeden. Érdemes azokat a gondolatokat idézni, melyeket a per során az ügyész, mint bizonyítékokat, megjelölt. 1913. január 14-én Nagy György közzétette „Az alkotmányos választójog és a köztársasági párt” c. cikkét. Az ügyész a következő részeket tartotta törvénysértőnek: „Bádogból a mennydörgés, nehogy hangja sértse a király fölkent füleit.” „A király nyíltan odszegődött Tiszáék mellé. Szent István koronájára feltüzte a bihari brigantik fekete kortestollát.” „A király uralkodik, de nem kormányoz, de hát ez csak a közönséges alkotmányos királyokra kötelező, de nem az ún. legalkotmányosabbra..„Tiszáéknak a választójog meggyalázására kigondolt merényletét a király előzetesen már szentesítette. Tudni kell, hogy közönséges alkotmányos királyok csak utólag szentesítenek, de a legalkotmányosabb előre is, utólag is, hogy közben semmi dolga ne lehessen a kedvelt híveinek.” Nagy Györgyöt ismét felmentették. Védőbeszédében Rákóczi, Kossuth, Petőfi és az aradi tizenhárom emlékét idézte. Szapár József kir. ügyész szerint ez nem védőbeszéd, hanem vádbeszéd volt. Itt hangzott el Nagy György azon kijelentése, hogy „A börtön is templommá fog változni azok számára, akik az igazságért szenvednek.”15 1913-ban több politikai küzdőtársának védelmét is ellátta, így Wágner Károlyét, akit az Újpesten megjelent Fenséges Úr c. írásáért - melyet a Nép c. újságjában nyílt levélként intézett a királyhoz - perbe fogták. Nagy György védőbeszéde után az esküdtek nem találták bűnösnek, így a bíróság felmenő ítéletet hozott.16 A következő királysértési per vádlottja Andrássy Emma, aki a Magyar Köztársaság hasábjain megjelenő cikkéért került az esküdtszék elé. Az ő védelmét is Nagy György látta el sikeresen.17 A nagyváradi esküdtszék előtt védte a perbe fogott Makai Márton szeghalmi ügyvédet, akit a makói rendőrség tartóztatott le.18 Csánky Jenő, a szeghalmi járás főszolgabírája betiltotta a helyi köztársasági párt alakuló ülését. A főszolgabíró ellen dr. Makai Márton nyílt falragaszokon lépett fel.19 Az ügyész nyomtatvány útján elkövetett rágalmazással vádolta meg. Nem késett sokáig a hatalom retorziója. 1913. július-augusztusban tömeges büntetőeljárást indítottak a köztársaságiak ellen.20 Dr. Kalmár Antalt a Makói Hírlapban megjelent „Betörők” c. cikke miatt fogta perbe a szegedi ügyészség az alkotmányos államforma megtámadása miatt. Szóbeli királysértésért emelt vádat a szegedi ügyészség dr. Makai Márton szeghalmi és dr. Papp Gyula kiskunhalasi ügyvédek ellen, a budapesti ügyészség pedig dr. Lánczi Simon ellen. Dr. Nagy György folyóiratának két cikkét inkriminálta az ügyészség. Az egyiket dr. Szakács Ferenc írta, Dr. Nagy Györgyöt újra felmentették! címen, a másikat pedig dr. Lengyel Lajos a köztársasági pártalakításokról. Nagy Györgyöt szóbeli királysértéssel vádolták. A vád szerint a királysértést a szentesi függetlenségi párt zászlóavatási ünnepségén követte el. Az ügyészség hetekig folytatta a nyomozást és 284 tanút hallgatott ki, de csak kettő vallomása volt terhelő. Pörbe fogta az ügyészség Neményi Vilmost, a Kőbányai Újság szerkesztőjét is.: Éljen a Köztársaság című cikke miatt, de a vádtanács a cikkben bűncselekményként értelmezhető részt nem talált.21 19
