Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
MAGYAR NEMZET
kudarczot vallunk. Fát látva, mindjárt arra gondolunk, hogy abból koporsót ácsolnak. Pedig egészséges lélekkel azt kellene hinnünk, hogy egy uj élet bölcsőjét faragják ki belőle. Az égen csak a haragos villámokat, a zord viharfelhőket vesszük észre, s nem látjuk a Holdnak ezüst fényét, a Napnak ragyogását. A kishitűségnek politikájával szakítanunk kell. Ez országgyűlésnek egyik legfontosabb feladata bizonynyal a választójog reformja. Ha az általános választójog törvénybeiktatásánál nem leszünk mind törhetetlen erős hitüek, ha nem vezet mindnyájunkat a függetlenség százszorszent gondolata, édes hazánk szebb jövője, úgy a kishitüen, csüggedve meghozott törvény a nagy, erős, hatalmas, egységes Magyarország imával megáldott, vérrel megszentelt eszméjének gyászjelentése lesz. Igazán szükséges, hogy az Úr imádságában azt is kérjük: Add meg a mi mindennapi erős hitünket, a független Magyarország megalkotásához való mindennapi bizodal- munkat! MAGYAR NEMZET 1907. május 7. Becsen a sor! Irta: Dr. Nagy György A törvénytelenül eltöltött közösügyes kiadások törvényesítésének keserű kényszere haragos hangokat váltott ki a függetlenségi pártból. Hála az Istennek! Téved, ki azt hiszi, hogy a harag a vezérek iránt való bizalmatlanságot jelenti. Nincs olyan tagja a függetlenségi pártnak, a ki ne bíznék vezéreiben, a ki igaz hűséggel ne viseltetnék irántuk. De azért jogos a harag, a panasz. Csak hadd zúgjon a harag szava! Csak hadd erősödjék a panasznak hangja! A nemzetnek, a pártnak, a vezéreknek és közkatonáknak érdeke egyaránt ezt követeli. Hogyne haragudnának, hogyne panaszkodnának, mikor fájva tudjuk, hogy mi, a nemzet a trónbeszédben megjelölt összes kötelességeket ragyogó becsületességgel teljesítettük, a mi javunkra tett Ígéretek megvalósítására még egyre várnunk kell. Méltatlanok lennénk a nemzet bizalmára, ha meghunyászkodva, szótlanul azzal meritenők ki törvényhozói kötelességünket, hogy szavaznék és szavaznék a terheket, a kötelességeket! Elég volt már ebből. Unos-untig elég. A nemzet jogokat vár. Joggal várja. A nemzetnek Ígéreteket tettünk. Kötelességünk beváltani. Lesz még hangosabb is a harag szava. Hadd hallják meg Bécsben is. Nő még magasabbra is a panasz, hogy meglássák az osztrák császárvárosból is. Vezéreink iránt való hűség, tisztelet, a függetlenségi eszmének rajongó szeretete mindnyájunknak kötelességévé teszi, hogy nyíltan, férfiasán, őszintén beszéljünk. Igazságot mondjunk. Az igazság pedig az, és ezt sem letagadni, sem szépíteni nem lehet, hogy a nemzet türelmetlenül várja a trónbeszédben megjelölt jogokat: az alkotmánybiztositékokat, az általános választójogot. 152
