Biernacki Karol - Fodor István (szerk.): Impériumváltás a Vajdaságban 1944. Promena imperije u Vojvodini 1944 godine - Dél-Alföldi évszázadok 28. (Szeged - Zenta, 2010)
MOLNÁR TIBOR: A ZENTAI NÉPFELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGE 1944 OKTÓBERÉBEN
- kétnyelvű — szerb és magyar — kiáltványt intéznek a város lakossághoz, melyben a nyugalom és a közrend megőrzésére szólítanak fel,- megalakítják a népőrséget,- felszólítják a lakosságot a lőfegyverek beszolgáltatására,- őrzés alá vonják a fontosabb városi létesítményeket,- megszervezik a lakosság élelmezését,- megszervezik a közigazgatást,- alkoholtilalmat rendelnek el.11 Másnap, október 9-én, a Népfelszabadító Bizottság ismét összeült. Sürgősen tárgyaltak a frissen megalakult népőrségről: leszögezték, hogy a kétes személyeket el kell távolítani a testületből, illetve, hogy megszigorítják a belépési feltételeket — ennek érdekében bizottságot hoztak létre. Ez a napirendi pont azt sugallja, hogy a fegyveres testület alig egy napos tevékenysége során már lehettek visszaélések, kilengések.11 12 Gazdasági jellegű kérdések is szóba kerültek. Ezen az ülésen tárgyaltak először a várost érintő sertés-problémáról, ugyanis a Bánságból október elején — a várossal kötött szerződés értelmében — nagyszámú sertés tereltek Zentára. A gazdátlan jószágokat hadizsákmánnyá nyilvánították, sorsuk rendezésére külön bizottságot, illetve megbízottat neveztek ki, Verner Imre személyében. Előirányozták, hogy az állatok egy részét levágják, és a lakosság ellátására hasznosítják. A másik „égető” kérdés a pékségek tűzifával való ellátása volt. A bizottság tájékozódott a városban kialakult pénzügyi állapotokról. Értesüléseik szerint a valuta-árfolyam a következő volt: 1 rubel 3 pengőt, illetve 54 dinárt ért. A városi közkórház igazgatását dr. Prekajski Dejanra, a gimnáziumét pedig Vujo- vic Milo tanárra bízták, aki a jugoszláv időszakban a zentai gimnázium utolsó igazgatója volt.13 Az ülést követően a városháza nagytermében nagygyűlést tartottak: 2-300 — főleg a népfelszabadító mozgalommal szimpatizáló — polgár jött össze, főleg szerbek, de magyarok is. Rövid beszédek hangzottak el szerb és magyar nyelven, majd a tömeg az utcára vonult. A tömeg „spontán” akciója volt, hogy ledöntötték a Royal Szálló előtt Horthy István kormányzóhelyettes szobrát, valamint a Főtér közepén álló országzászlót.14 Október 10-én a városháza kistermében ülésezett a Népfelszabadító Bizottság: a gazdasági ügyek mellett szó esett egy szélesebb körű fegyveres testület — a népi milícia — megalakításáról. Az indoklás az volt, hogy a népőrség, a meglévő szervezetében, képtelen ellátni a ráruházott feladatokat. A milícia szervezése körül kialakult vitában szóba kerül, hogy szükség van azoknak a tartalékos tiszteknek és tiszthelyettesek, valamint rendőröknek a mozgósítására, akik a jugoszláv időszakban teljesítettek szolgálatot.15 Az ülés közben a szomszédos nagyteremből zaj hallatszott: polgárok gyűltek össze — élükön a volt jugoszláv rendőrkapitánnyal — és a Népfelszabadító Bizottság fel11 TLZF. 121. 1. kötet, 1-2 12 TLZF. 121. 1. kötet, 3. 13 TLZF. 121. 1. kötet, 3. 14 Szloboda 44-ben. 18. 15 TLZ F. 121. 1. kötet, 5. 67
