Biernacki Karol - Fodor István (szerk.): Impériumváltás a Vajdaságban 1944. Promena imperije u Vojvodini 1944 godine - Dél-Alföldi évszázadok 28. (Szeged - Zenta, 2010)
A. SAJTI ENIKŐ: A MAGYAROK ELLENI PARTIZÁN MEGTOLÁS A DÉLVIDÉKEN: A TÖRTÉNETÍRÁS EREDMÉNYEI ÉS KÉRDŐJELEI
Ha időben megkésve is, de a szerb történetírás is egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a háború utáni megtorlások feltárására,25 eredményeiknek azonban kemény korlátokat szab, hogy a belügyi iratokat őrző szerbiai levéltárak még ma is zárva vannak a kutatók előtt. Ennek még most is elsősorban politikai okai vannak. De még a korszak szabad kutathatósága esetében is keserű csalódásra számíthatnak a lelkes kutatók. Mert mint Srdan Cvetkovic belgrádi történésztől, a téma nemzetközileg is ismert kutatójától nemrég megtudhattuk, Alexandar Rankovic belügyminiszter leváltása után, majd a 80- as években, legutóbb pedig 2000-ben az addig keletkezett belügyi iratok döntő részét, főként a személyi dossziékat, de más dokumentumokat is, megsemmisítették. Az általa közölt adatok szerint 1966 és 1968 között a belügy saját kezelésben lévő 2 754 923 dossziéjából (9620 folyóméter) 2 141 155 (!) dossziét (5454 folyóméter) semmisíttek meg, égettek el. Ekkor a megmaradt iratok 5%-át adták át a szövetségi, illetve a köz- társasági levéltáraknak, a többi anyag a belügyminisztérium kezelésében maradt. A 80- as években, de még 2000-ben is jelentős iratmegsemmisítés történt, illetve ellenőrizetlenül kerültek fontos iratok magánkézbe. 2003-ban a belügyminisztérium mindössze 64 327 dossziét és mintegy 30 000 oldalnyi egyéb dokumentumot adott át Szerbia Levéltárának, azonban ez az anyag sem kutatható mindmáig.26 Ennek ellenére az ÓZNA és a megtorlások történetének, mozgatórugóinak megismerése mégsem reménytelen vállalkozás. Ezt bizonyítja a Horvát Történeti Intézet munkatársai által pár évvel ezelőtt kiadott két dokumentumkötet is, amelyek a vajdasági, köztük a magyarok elleni megtorlásokról is releváns iratokat tartalmaznak.27 Gondolunk itt elsősorban a Vajdasági ÓZNA 2., kémelhárító osztályának a letartóztatottak, börtönbe zártak, bírósági eljárás alatt állók és kivégzettek létszámáról szóló egyik ösz- szesítő jelentésére, amelyre még részletesebben is kitérünk, illetve azokra az iratokra, amelyek a baranyai magyarok kitelepítések és vagyonelkobzások elleni egyéni tiltakozásaira, az új hatalommal szembeni ellenállás eddig ismeretlen formáira vonatkoznak.28 Szlovéniában még a kilencvenes évek elején állami szintre emelték a megtorlások ki25 Petar KaCavenda: Nemei u Jugoslaviji 1918-1945. Beograd, 1991.; Zarko S. Jovanovió: Nova vlastu Srbiji. 1941-1945. Beograd, 1993.; Slobodan MariCic: Susedi, dzelati, zrtve. Folksdojceri u Jugoslaviji. Beograd, 1995.; Zoran Janjetovic: Between Hitler and Tito. The Disappearance of the Vojvodina Germans. Beograd, 2000.; Zoran D. Janjetoviö: Neslovenske nacionalne manjine krajem drugoga svetskog rata. In: Hans Georg Fleck, Igor Graovac (red.): Dijalog povjesnicara - istoricara 3. Zagreb, 2001. 389-401.; MomCilo Mitroviö: Srpska nacionalna cast pred zakonom 1945. Beograd, 2007.; Srdan Cvet- kovió: Izmedu srpa i éekica - represija u Srbiji od 1944 do 1953. Beograd, 2006.; UŐ: Uloga OZN-e u likvidaeiji „narodnih neprijatelja” 1944-1945. Sta kriju arhivi OZN-e o revolucionarnom teroru 1944/1945. Arhiv, öasopis Arhiva Srbije i Crne Gore, 2006. 1-2. 127-136. 26 Srdan Cvetkovic: Kako je spaljeno pet kilometara dosijea UDB-e. Velika revizija dokumentaeije Sluzbe drzavne bezbednosti posle smene Aleksandra Rankovica i Brionskog plenuma 1966. Arhiv, casopis Arhiva Srbije i Crne Gore. 2008. br. 1-2. 75., 76., 79. 27 Partizanska i komunisticka represija i zlocini u Hrvatskoj 1944-1946. Dokumenti. Priredili: Zdravko Dizdar, Vladimir Geiger, Milan Pojic, Mate Rupiö. Slavonski Brod, 2005.; Vladimir Geiger (red.): Partizanska i komunisticka represija i zlocini u Hrvatskoj 1944-1946: dokumenti. Slavonija, Srijem i Baranja. Knjiga 2. Slavonski Brod, 2006. 28 Uo. Knjiga I. 110. sz. irat, 324-326. A zágrábi területi ÓZNA 1944 szeptemberében végén arról értesítette a kémelhárító osztályt, hogy a Moslavina és Bjelovár környéki a magyarok Magyarországra készülődnek szökni, mivel kitelepítik és elkobozzák azok vagyonát, akiknek bármely hozzátartozója „ellenséges katonai egységekben” szolgált, vagy szolgál. Az egyik magyar gazda a kitelepítés ellen úgy tiltakozott, hogy a kitelepítést végző partizánok szemébevágta, inkább felgyújtja a házát, semhogy a kezükre adja. Ezért letartóztatták, de többször megszökött, ezért halálra ítélték. Uo. 3., 4. sz. irat, 44-47. 17
