Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)

III. FEJEZET: A HELYI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN

ha pedig a szolgálati idő elérte a négy évet, kétévi összegével felérő végkielégítés illette a megbízatásának megszűnésekor. Ha pedig a főispán ezen állásában egyhuzamban legalább öt évet töltött el, nyugdíját az őt utoljára megillető, beszámítható fizetésének 40%-ában kellett megállapítani, amely a tizedik szolgálati évet követően évi két- két százalékkal emelkedett (TI929 95. §).365

Hódmezővásárhely főispánjának tisztségét a következő személyek töltötték be a vizsgált periódusban: Jócsák Kálmán (1919. március-április), Medveczky Imre (1919. május-július), Szathmáry Tihamér (1919. október-1920. március), Temesváry Géza (1920-1924), Aigner Károly (1924-1927), Mokcsay Zoltán (1927-1932), Farkas Béla (1932-1935), Kozma György (1935-1938), Kászonyi Richárd (1939. január-március), Simkó Elemér (1939-1944), Endrey Béla (1944. április-szeptember) és Magyary Kossá Aladár (1944. szeptember-október).366

b) A polgármester

A polgármester volt a városi törvényhatóság első tisztviselője és képviselője, akit a törvényhatósági bizottsági közgyűlés választott titkos szavazással hat, 1929 után tíz évre (T1886 79. §, T1929 68. §). így Soós Istvánt 1929-ben, majd az ő önkéntes távozását követően Endrey Béla addigi helyettes polgármestert 1936. január 1-jétől kezdődő hatállyal már tíz évre választották meg.367

Hatáskörében a polgármester — amelyben az 1929. évi XXX. te. szintén változásokat hozott — végrehajtotta a törvényeket, a kormány rendeletéit, foganatosította a főispán utasításait, aláírta a törvényhatóság nevében kiállított okmányokat, leveleket és felterjesztéseket. Őre volt a törvényhatóság pecsétjének, rendelkezett a város tisztviselőivel, valamint a segéd- és kezelő személyzettel, szolgálati engedetlenség és kisebb fokú hanyagság esetén rendbüntetést alkalmazhatott, felügyeleti intézkedéseket (figyelmeztetést. szóbeli vagy írásbeli megintést, rendbüntetést) tehetett. A főispánnak és a törvényhatósági bizottságnak a törvényhatóság állapotáról és saját tevékenységéről negyedévente részletes jelentést adott; intézkedett a közgyűlés pontos előkészítéséről a tanács (kisgyűlés) útján és az ügydarabok teljes felszereléséről. A főispán akadályoztatása esetén elnökölt a törvényhatósági bizottság közgyűlésén, valamint a közigazgatási bizottságban, a bíráló választmányban (1929-ig) és a kijelölő választmány kivételével minden bizottságban, ahol rendesen a főispán látta el az elnökölést. Saját jogán elnöke volt a központi választmánynak368 és a járványbizottságnak.369

Átvette a város közönségéhez, a közigazgatási bizottsághoz és a tanácshoz intézett rendeleteket, jelentéseket, leveleket, folyamodványokat; azokat iktattatta, a bizal365 Vö. Makay Dezső: Főispán. In: Magyar jogi lexikon hat kötetben. Szerk. Márkus Dezső. Bp., 1900. III/691—692. p.

366 Almanach 2003, 181-218. p.

367 Jkv. 1935: 229., 1936: 170., 171. Az utóbbi helyettese Beretzk Pál, a tiszteletbeli helyettes pedig Fejérváry Bertalan lett.

368 Az 1848: V. t. ez. és az erdélyi II. t. ez. módosításáról és kiegészítéséről szóló 1874. évi XXXIII. te. 18. §.

369 A közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. te. 164. §.

85