Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)

III. FEJEZET: A HELYI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN

re — a törvényhatósági jogú városokban is szerveztek hasonló egyszemélyi szervet,350 akit a Horthy-korszakban a belügyminiszter előterjesztésére a kormányzó nevezett ki, s aki közvetlenül a belügyminiszternek volt alárendelve.351 Ekként Hódmezővásárhelyen is ő a városban működő, de a központi kormányzatot — a minisztertanácsot és a minisztereket — képviselő, centralizáló jellegű állami tisztségviselő volt, ezért a törvényhatósági szervezeti szabályzatok és szabályrendeletek a főispánról általában nem szóltak. Az 1929. évi reformok a korábbi hatáskörét általában meghagyták, s látens módon még bővítették azokat.

Feladata legtágabban a város területén a törvényhatósági önkormányzat ellenőrzése s a törvényhatóság által közvetített állami közigazgatás érdekei feletti őrködés volt. Ennek keretében évente legalább kétszer számonkérő széket tartott. Ennek tagjai a polgármester, a főjegyző, a tiszti ügyész, a tanácsnokok és a közgyűlés által e célra választott bizottsági tagok voltak. A főispán köteles volt évente megvizsgálni a városi tisztviselők hivatalos eljárásait és ügykezelését, a hanyag vagy vétkes tisztségviselő ellen — ha nem volt tagja a közigazgatási bizottságnak — vizsgálatot rendelhetett el, s ez időre fel is függeszthette hivatalából, valamint — a polgármester kivételével — ideiglenesen másokkal helyettesíthette őt. Indokolt felterjesztéssel élt a kormányhoz, ha a polgármester jogilag nem tekintette valamelyik kormányrendeletet végrehajtható- nak. A szakminiszter felhívására vagy saját hatáskörében az említett ellenőrzési és felügyeleti tevékenységén belül a polgármesterhez — vagy általa a törvényhatósági közegekhez — rendelkezéseket intézhetett, valamint tőlük jelentéseket közvetlenül is kérhetett. Ha a polgármesternek aggályai voltak, 24 órán belül a belügyminiszterhez tehetett előterjesztést, amelyet a főispán újabb egy napon belül felterjeszteni volt köteles. Másik oldalról azonban neki is jogában állt a törvényt, felsőbb rendeletet vagy államérdeket sértő közgyűlési határozatot felülvizsgálat végett az illetékes szakminiszter elé terjeszteni (TI886 57. §). A közigazgatási bíróság előtt is kezdeményezhetett eljárást a törvényhatósági bizottság, a kisgyűlés és a közigazgatási bizottság jogsértő intézkedése vagy határozata ellen a kihirdetést követő 15 napon belül.352

Ha a törvényhatósági közgyűlés vagy a polgármester a kormányrendeletek avagy miniszteri rendeletek ellen az illetékes minisztériumba, illetőleg a minisztertanácshoz felírt, azonban e felsőbb hatóságok továbbra is a rendelet végrehajtására utasították, a főispán ellenőrizhette a kötelezettség teljesítését. Ha ez nem következett be, a főispán közvetlenül is rendelkezhetett azon tisztviselőkkel, akik a jogszabály végrehajtásához szükségesek voltak (TI886 19., 64. §§). Ha a város sérelmesnek találta a kormány

350 Varga Norbert: A köztörvényhatóság létrehozásának előzményei az 1870: XLII. te. alapján Debrecen szabad királyi városban. Collega. 2002. április. (2. szám) 64-68. p., Varga Norbert: A főispáni tisztség bevezetése Debrecen és Szeged szabad királyi városokban a köztörvényhatósági törvény alapján. In: Ünnepi tanulmányok Máthé Gábor 65. születésnapja tiszteletére. Szerk. Mezey Barna és Révész T. Mihály. Bp., 2006. 606-624. p., Varga Norbert: A közigazgatási reform és a helyi politika viszonya Debrecenben és Szegeden (1870-1872). Debreceni Szemle. 2007. 4. szám. 465-475. p., Stipta István: A főispáni hatáskör törvényi szabályozása (1870, 1886). In: Degré Alajos emlékkönyv. Szerk. Máthé Gábor, Zlinszky János. Bp., 1995. 299-312. p.

351 Az 1886. évi XXI. te. ide vonatkozó 56. §-át a vizsgált időszakban a kormányzó jogköréről is szóló 1920. évi I. te. 12. és 13. §-ára tekintettel kellett értelmezni.

352 A magyar királyi közigazgatási bíróságról szóló 1896. évi XXVI. te. 84., 86., 93., 94. §§.

83