Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
III. FEJEZET: A HELYI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN
indítandó fontosabb perek megkezdése, egyezség jóváhagyása; jótékony alapítványok tétele; a város és a szomszédos községek között felmerült határkérdések rendezése. Gyámsági ügyekben is bírt jogosítványokkal;276 illetve vadászatra és halászatra vonatkozó intézkedéseket tehetett; döntött a községi kötelékbe való felvételről, ha azt tényleges település nélkül kérték; továbbá eljárt minden oly ügyben, amelyet a törvényhatósági törvények vagy más törvénycikk — avagy helyhatósági szabályrendelet — kizárólag a közgyűlés hatáskörébe utasított. Ezen túlmenően magához vonhatta oly kérdések megtárgyalását is, amelyeket fontosságuknál fogva a közgyűlés maga elé kívánt, vagy a kormány, a főispán, a polgármester, illetve a tanács eldöntés végett a közgyűlés elé terjesztett (SZMSZ 9. §, T1929 22. §, T1933 28. §). Miként említettük, a törvényhatósági bizottság lényeges hatásköre volt a városi tisztségviselők jelentős részének megválasztása is. Ekként a közgyűlés általi választással nyerte el tisztségét határozott időre a polgármester, a főjegyző, a tiszti főügyész, a tanácsnokok, valamint az első és másodosztályú rendőrkapitány (1920-ig), az aljegyzők, az árvaszéki ülnökök, a tiszti ügyész, a községi bíró, a pénztárnokok és a közgyám. Élethosszig viselték tisztségüket a szintén közgyűlésileg választott orvosok és az állatorvosok, a közigazgatási fogalmazók, az adótisztek, a pénztári tisztek, a birtok-, a számvevőségi és a gazdasági nyilvántartó, az irodatisztek, a műszaki tisztek, az írnokok és a szeretetházi gondnok, valamint a rendőrség államosításáig a rendőrfogalmazók, a rendőrtisztek és a rendőri biztosok.277 1929-től a polgármester-helyettest is élethossziglan választották.278 A közigazgatás rendezéséről szóló törvény által létrehozott kisgyűlés tevékenysége a törvényhatósági bizottság hatáskörét érzékenyen érintette, mivel az elsőfokú döntések jelentékeny részét az említett jogszabály hozzá utalta (lásd a kisgyűlésnél). A közgyűlés napirendjét a tárgysorozat adta: ebbe fel kellett venni a polgármesteri jelentéseket, az interpellációkat és az indítványokat, a törvényekből, rendeletekből fakadó és egyéb községi ügyeket, a választások előkészítését, eredményeinek ismertetését, más törvényhatóságok körleveleit, a városi törzsvagyonnal kapcsolatos tárgyakat, a kiküldött bizottságok jelentéseit és jegyzőkönyveit, valamint a hatáskörébe tartozó egyéb közigazgatási ügyeket és magánkérvényeket. Ezeken kívül a napirenddel össze nem függő önálló indítványok is benyújthatók voltak a közgyűlést megelőző napig. Az ilyen indítványokról 1929-ig előbb a tanács alakított ki véleményt. Az elutasított indítványokat csupán hat hónap elteltével újíthatták meg. Rendkívüli közgyűlésen 276 A gyámsági ügyek rendezéséről szóló 1877. évi XX. te. 176., 178., 287., 288., 290., 298., 302. §§. Részletesen elemzi Zámbó Géza: A gyermekvédelmi gyámság. (A Pólay Elemér Alapítvány Tansegédletei. Sorozatszerk. Balogh Elemér) Szeged, 2005. 56-115. p. 277 SZMSZ 234. §-ához tartozó táblázatok. 150. p. A közgyűlés az 1913. évi szervezési szabályrendelet szerint a következő városi tisztviselőket választotta meg 1929-ig hat, majd tíz évre: a polgármestert, a tanácsnokokat (4), a főjegyzőt, a főügyészt, az első és másodosztályú rendőrkapitányt (1920-ig), az első és másodosztályú aljegyzőt, az árvaszéki ülnököket (2), az ügyészt, a községi bírót, a főpénztárnokot és a közgyámot. Élethosszig választották a polgármester-helyettest (1929-től), az orvosokat (6), az állatorvosokat (3), a közigazgatási fogalmazókat (7), a rendőrfogalmazókat (5), az adótiszteket (16), a pénztári tisztet, a rendőrtisztet, a birtok-, számvevőségi (2) és gazdasági nyilvántartót, az irodatiszteket, a rendőrbiztost, a műszaki tiszteket (2), az írnokokat (29) és a szülésznőket (2). 278 Jkv. 1929: 490. 67
