Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
II. FEJEZET: A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETI VÁLTOZÁSAIRÓL
nőségi emelését, a telefonhálózat kiterjesztését és Soós István támogatásával az ottani tűzoltóság megszervezését is.130 Szintén 1921-ben alakították újjá az első világháború idején létesített közellátási bizottságot, amely tanácsadó, javaslattevő szerv volt a közellátást felügyelő tanácsnok mellett.131 1922-ben pedig a vitézi telkek birtokba adását valósították meg a szikáncsi birtokokból, amiért a kormányzó külön köszönőlevelet is írt.132 1923-ban ülte a város a törvényhatósági jog 1873-ban történt elnyerésének ötvenedik évfordulóját nagyobb ünnepségekkel.133 A pénzügyi stabilizáció érdekében 1924-ben a kormány megkezdte takarékossági politikáját a közigazgatásban is.134 Rendeletéiben sorra utasította a törvényhatóságokat kiadásaik minimalizálására, s mindazon változások megtételére, amelyek a közigazgatás érdekeinek veszélyeztetése nélkül megtehetők voltak.135 így a közgyűlés kénytelen volt meghosszabbítani a hivatalos munkaidőket, a túlmunkadíjazást beszüntette, a közigazgatási eljárás egyszerűsítését rendelte el (szervek összevonása, megszüntetése, a „felesleges” írásbeli munkálatok beszüntetése, a polgármester és a vezető tisztségviselők hatáskörének bővítése), a nyugdíj-szabályrendeletet módosította, a be nem töltött állások betöltését 1926. június 30-ig általában mellőzte, tiltotta helyettesek alkalmazását, s újabb hatósági állás csak elengedhetetlenül szükséges esetben, miniszteri engedéllyel volt szervezhető. Először az év decemberében, majd 1925 júniusában és decemberében kellett határozni afelől, hogy mely állásokat kívánják megszüntetni.136 A végrehajtásra a polgármester bizottságot küldött ki.137 Kiemeljük még, hogy 1927 januárjában terjesztette elő Medveczky Imre főjegyző a közigazgatási bizottság kiegészítésének ügyét, mivel kiderült: 1918 óta nem választottak új tagokat a testületbe, pedig a választott tagok közül már öten elhaltak, ketten pedig kiléptek. A közigazgatás újjászervezése óta első ízben került sor ezen választásokra, melynek eredményeként Losonczy Endre, Cseh András, dr. Halász Manó, dr. Mónus János, dr. Endrey Antal, Kovács Jenő és Nagy Ernő törvényhatósági bizottsági tagok nyertek a törvényhatósági választásokig terjedő időre megbízatást.138 130 Vásárhelyi Újság. 1928. október 17. (236. szám) 1-2. p., október 18. (237. szám.) 2. p. 131 Jkv. 1921: 408., 1923: 12. 132 Jkv. 1920: 254., 1922: 191., 222. Vö. a földbirtok helyesebb megoszlásáról szóló 1920. évi XXXVI. te. 77. §-ával! 133 Jkv. 1923: sz. n. (február 21.), vö. A Baja és Hódmező-Vásárhely városoknak törvényhatósági joggal való felruházásáról szóló 1873. évi XI. te.-kel. 134 Pölöskei Ferenc-GERGELY Jenő-IzsÁK Lajos: Magyarország története 1918-1990. Bp., é. n. 73- 79. p. 135 Pl. A m. kir. belügyminiszter 1925. évi 5600. számú körrendeleté a városi közigazgatási tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámviszonyainak és illetményeinek, továbbá az ezeket és az ezek özvegyeit és árváit megillető ellátási díjaknak szabályozásáról. MRT 1925. Bp., 1926. 359-366. p. 136 Az elbocsátott vagy nyugdíjazott tisztviselők névsora: Jkv. 1925: 97-121. 137 Jkv. 1924: 298., 1926: 4. (Az utóbbi jegyzőkönyvi pont részletes felsorolást tartalmaz a városi törvényhatóság tisztviselőiről név szerint.), 1929: 503-515. 138 Jkv. 1927: 11. 39
