Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
I. FEJEZET: A KÖZIGAZGATÁS JELLEMZŐI MAGYARORSZÁGO 1919 ÉS 1944 KÖZÖTT
A csaknem egy évig tartó jogalkotási folyamat június 29-én ért teljesen véget, midőn az Országos Törvénytár 1929. évi 14. számában a közigazgatás rendezéséről szóló, harmadik törvényhatósági és részben községi törvény kihirdetése is megtörtént. E jogszabály kodifikációs szempontból tekintve felemás állapotot teremtő jogalkotási termék volt. Az 1886. évi törvényhatósági törvény és a községi törvény normáinak mintegy felét hatályon kívül helyezte,73 s azokat újabbakkal váltotta fel. Ugyanakkor a hatályukban fenntartott jogszabályi helyeket általában nem emelték át az 1929. évi törvénybe, így a törvényhatóságokra vonatkozó közigazgatási normák végül nem kerültek egységes szerkezetbe. Ezáltal a két jogszabály tulajdonképpen együtt képezett olyan kódexet, amely a vonatkozó tárgykörben felmerülő leglényegesebb kérdésekre tartalmazta a hatályos jogi normákat. A köztisztviselők fegyelmi anyagi jogáról és kisebb részben eljárási szabályairól szóló 1886. évi XXIII. te. kiegészítései is helyet nyertek az 1929. évi törvényben, miközben az egységes szerkezetbe foglalást e témakörben sem hajtották végre. Másfelől a novelláris jogszabályt önmagában és törvényszerkesztési szempontból vizsgálva átgondoltnak s jól rendszerezettnek tekinthetjük. Igen haladó volt benne az, hogy mind a 99 szakaszát egyenként önálló, a tartalmának lényegét kifejező címmel látták el. E jogszabályi helyek összesen öt elkülönülő részt alkottak a törvény szövegében: az első az önkormányzati testületek újjászervezésével (1-45. §§), a második a közigazgatási eljárás jogorvoslati szerveivel, a hatósági fokozatokkal és egyes eljárási szabályokkal (46-64. §§),74 a harmadik a közigazgatási tisztviselők és egyéb alkalmazottak személyi és szolgálati viszonyaira vonatkozó rendelkezésekkel (65-74. §§), a negyedik az önkormányzati tisztviselők elleni fegyelmi szabályokkal és eljárással (75- 94. §§) foglalkozott, végül az ötödik vegyes és életbeléptető rendelkezéseket tartalmazott (95-99. §§). A törvényszöveget három melléklet: a törvényhatósági bizottságok tagjainak számáról, az egyes vallásfelekezetek képviselőinek számáról, valamint az érdekképviseleti tagok számáról készített kimutatás egészítette ki. Az első, a harmadik és az ötödik része a kihirdetésének napján — tehát 1929. június 29-én —, a második és negyedik része pedig külön, belügyminiszteri rendelet által megjelölt időpontban (1930. február 1-ején) lépett hatályba. A jogszabály végrehajtására egyébként a belügyminiszter és az egyéb szakminiszterek nyertek felhatalmazást. Ennek jegyében a belügyminiszter 1929. június 29- én bocsátotta ki első rendeletét, amely a sürgősen megalkotandó törvényhatósági és megyei városi szabályrendeletekkel, a virilis és az egyéb választói névjegyzékek ösz- szeállításával, a törvényhatósági legtöbb adót fizetők választásával, a törvényhatósági bizottsági tagságot és póttagságot érintő ajánlásokkal, valamint vegyes rendelkezésekkel foglalkozott 98 bekezdésben.75 Ezt szeptember 26-án egy rövidebb kiegészítés kö73 A hatályukat vesztett szakaszok a következők: 1886. évi XXI. te. 21-55., 58., 59., 74-76., 7981., 83., 84. §§, 1886. évi XXII. te. 34., 36-38., 40., 52., 90-108., 126., 143., 165. §§, valamint a 32., 33., 39., 42., 63., 122., 164. §§-nak az 1929. évi XXX. te.-kel ellentétes rendelkezései. 74 LövÉtei István: A közigazgatási eljárásjog kialakulása. In: Juratissimus Author. Jogtörténeti tanulmányok Nagyné Szegvári Katalin tiszteletére. Szerk. Rácz Lajos. Bp., 2000. 75-77. p. 75 A m. kir. belügyminiszter 1929. évi 3000. ein. számú rendelete a közigazgatás rendezéséről szóló 1929: XXX. te. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. MRT 1929. Bp., 1930. I. 160-176. p. A közigaz24