Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOGGAL FELRUHÁZOTT VÁROS SZERVEZÉSI SZABÁLYRENDELETE
A jogügyi bizottság a közgyűlés vagy tanács által hozzá utasított ügyben véleményt és javaslatot ad. 11. Cím Építészeti és szépészeti bizottság 62. § A bizottság elnöke: az építkezési ügyosztály vezetője, tagjai: a főorvos, a főügyész, mérnökök és a közgyűlés által saját kebeléből választott 10 bizottsági tag. A bizottság által esetről-esetre szakértők hívhatók meg. Ezen bizottság a városi tanácsnak véleményt és javaslatot ad a város területén előforduló és hozzá utalt minden köz- és magánépítkezésekről; a vélemény vagy javaslattételnél úgy a közegészség, közbiztonság, mint a város szépítése és szabályozása, valamint a közlekedési és vízügyi érdekek mindig szem előtt tartandók. Jegyzője: a műszaki és építkezési ügyosztály fogalmazója. 12. Cím A számbíráló bizottság 63. § A számbíráló bizottság elnökét és annak helyettesét a törvényhatósági közgyűlés a bizottsági tagok sorából választja. Tagjai: a főjegyző, a főügyész, pénzügyi tanácsnok és öt bizottsági tag, kik közül egy az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti. — Előadója a városi főszámvevő. 64. § A számbíráló bizottság föladata a számvevőség által megvizsgált számadásokat és az azokra vonatkozó észrevételeket fölülbírálni, s ezekre az illetékes hatóságokhoz a további teendők, illetve a felmentvény iránt javaslatot tenni. A számbírálói bizottság meghallgatása nélkül a számadók részére felmentő okmány a közgyűlés által nem adható. 13. Cím Pénzügyi bizottság 65. § A pénzügyi bizottság a pénzügyi és számviteli ügyekben mint véleményező és javasoló bizottság jár el s működik, mint ilyen különösen a számvevőség által összeállított évi költségvetést, a zárszámadást, vagyonleltárt részletesen átvizsgálja, s azokra vonatkozólag a közgyűléshez javaslatot terjeszt; indítványok és kérvények felett, melyek a költségvetés keretein kívül álló pénzkiadásokat igényelnek, vagy a város jövedelmeinek csökkenését okozzák, új adók behozatalát vagy a létezők megszüntetését, vagy a törzsvagyon szaporítását, elidegenítését célozzák, úgyszintén a költségvetés 190