Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)

I. FEJEZET: A KÖZIGAZGATÁS JELLEMZŐI MAGYARORSZÁGO 1919 ÉS 1944 KÖZÖTT

előtérbe helyezni és figyelembe vétetni az előléptetések eldöntésénél. A közigazgatásban alkalmazott eljárások terén megkülönböztette az ügyviteli és az ügykezelési (büro- technikai) processzusokat. Az előbbiben észlelt különösen sok hiányt, ám az utóbbiban is voltak változtatni valók: például az iratkezelés területén. A fiskális problémák között részletesen foglalkozott a személyi és dologi kiadások felülvizsgálatának szükségességével, a közüzemek jogállásának átalakításával, valamint a gazdasági élet és a közigazgatás kapcsolatának hatékonyabbá tételével. Ebben kiemelkedően lényegesnek tartotta Magyary az állami költségvetési évnek a naptári évhez való újbóli igazítását, amelytől hazánkban még az 1913. évi XXVI. te. tért el.24 Szintén előremutató javaslata volt a mennél többirányú közigazgatási statisztikák elkészítése avégből, hogy pontos képet nyerhessen a kormányzat mind a személyi, mind a dologi körülményekről és azok költségvonzatáról. A közszolgálati alkalmazottak közigazgatási jogállásának (státuszának) rendszeres és szabatos megfogalmazását, a hatályos jogszabályok hivatalos gyűjteményekben való kiadását, továbbá az ügyviteli szabályzatok modernizálását és a közigazgatási szervezeti egységtudat kialakítását is sürgette.25

A magyar közigazgatás-tudomány legjavát adta továbbá az 1936 és 1943 között Mártonffy Károly (1890-1979) és munkatársai által szerkesztett tudományos sorozat is, amely a Korszerű közszolgálat útja címen, tizenhat kötetben, tematikus rendben tette közzé és foglalta egybe korának haladó empirikus és elméleti eredményeit.26 Mártonffy egyébként is kiemelkedő jogász és igazgatási szakember volt: munkásságában központi helyet foglalt el a közszolgálati jog elmélete és pragmatikája; ennek jegyében az Országos Gyakorlati Közigazgatási Vizsgabizottság titkárának, majd elnökhelyettesének tisztségét is betöltötte 1944-ig. Személye azért jelentős továbbá, mert egyetemi tanárként 1950 után mintegy „hidat” képezett a polgári kori és a szocialista közigazgatási jogtudomány között.

2. § KÖZJOGI PROVIZÓRIUM ÉS A KÖZIGAZGATÁS RENDEZÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY

Az első világháborút követő években a közigazgatás rendezésének kérdése mindvégig szerepelt az alkotmányjogi reformtörekvések között, anélkül azonban, hogy lényegesebb változásokra de facto sor került volna. Az első nemzetgyűlés időszakában az abban helyet foglaló pártok egyik célkitűzése a „feudális” vonásokkal átszőtt ön24 Az állami költségvetési év kezdetének megváltoztatásáról szóló 1913. évi XXVI. te. E törvény szerint a költségvetési tárgyév iúlius 1-jétől a következő év júniusának 30. napjáig tartott 1914-től kezdődően.

25 Magyary 1932, 11-15. p.

26 E sorozatból kiemeljük az alábbiakat: Mártonffy Károly (szerk.): Közigazgatásunk racionalizálásának eredményei. A korszerű közszolgálat útja, 1. Bp., 1936., Uő. (szerk.): A mai magyar közigazgatás. A korszerű közszolgálat útja, 2. Bp., 1936., Alsó LúszIó-Benisch Artúr-MÁRTONFFY Károly (szerk.): A tanyai közigazgatás rendezése. A korszerű közszolgálat útja, 3. Bp., 1937., Mártonffy Károly (szerk.): A mai magyar község. A korszerű közszolgálat útja, 5., 6., 9. Bp., 1938., UŐ. (szerk.): A mai magyar város. A korszerű közszolgálat útja, 8. Bp., 1938. UŐ. (szerk.): A mai magyar szociálpolitika. A korszerű köz- szolgálat útja, 10. Bp., 1939., UŐ. (szerk.): Városfejlesztés, városrendezés, városépítés. A korszerű köz- szolgálat útja, 11. Bp., 1940., UŐ. (szerk.): Közigazgatásunk nemzetközi kapcsolatai. A korszerű közszolgálat útja, 12. Bp., 1941., UŐ. (szerk.): A mai magyar egészségügyi szolgálat. A korszerű közszolgálat útja, 13. Bp., 1942.

14