Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON
fejleszthető legyen. 261 A javaslat indokolásában első helyen az MSZMP X. kongresszusán hozott új elvek álltak, melyek szerint a szocialista állam megszilárdításához és az állami munka hatékonyabbá tételéhez a tanácsok irányításának, szervezetének és működésének fejlesztése volt szükséges, mégpedig az önállóság és szakszerűség irá.. .nyába. A tanácsok nagyobb gazdasági önállóságának biztosítása lehetővé teszi majdan a sokirányú feladatok ellátását, s ehhez járul hozzá a saját működési és szervezeti szabályzat elkészítése, amelyre az 1971. évi I. tv. 75. § (9) bekezdése adott felhatalmazást. A szabályzat nyilvános tanácsi vitájában számos tanácstag szólalt fel véleményeket tolmácsolva és módosító javaslatokat téve. Terjedelmi okokból ezek részletezésétől itt mégis eltekintünk, de azt megemlítjük, hogy dr. Falu György, dr. Komócsin Mihály, Simon István, dr. Csikós Ferenc, Halász Árpád, Nagy István, Hofgesang Péter és dr. Biczó György fejtette ki közben alkotó gondolatait. Közülük dr. Komócsin Mihály tanácstag, a Csongrád Megyei Tanács elnöke fűzte a legalaposabb elemzést a javaslathoz, melynek nyomán 36 módosítást javasolt, amelyek nagy részét az ügyrendi bizottság támogatásával el is fogadták. 262 Végezetül a rendelet szövegét — a területi tanácstagok csoportjáról szóló, a vb ülésen is opponált 40. § kivételével — egyhangúan fogadta el a tanács, az említett szakaszt pedig 93 igen, 15 ellen- és 2 tartózkodom szavazattal az eredetihez képest Komócsin indítványának megfelelően alkotta meg. 263 A tanács a végrehajtó bizottságot egyben utasította arra, hogy a Csongrád megyei végrehajtó bizottsághoz való felterjesztést és az általa történő jóváhagyást követően azt a 2/1971. számú rendeletként hirdesse ki, továbbá egyes állami szerveknek közvetlenül is küldje meg. 264 A rendeletet november 8-án továbbították, majd a megyei tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyó határozatát december 14-én hozta meg 281/1971. vb számon, így a szabályzat 1972. január l-jén hatályba is lépett. A megismerhetősége (nyilvános kihirdetése) céljából a városi vb titkár elrendelte, hogy a Délmagyarország 1971. december 22-én, 23-án és 24-én megjelenő számában tegyék közzé, valamint a Titkárság Szervezési Osztályán hivatalosan is közszemlére helyezték. 265 A szegedi tanács tevékenységét innentől folyamatosan végezte 1990. szeptember 23-ig, amikor a tanácsok teljes rendszerét hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXV. törvény. Ezen két évtized alatt 1973. április 26-án, 1980. június 19-én és 1985. június 27-én alakultak az időközben megtartott választások nyomán új tanácsok, 266 amelyek — miként a következő fejezetben bemutatjuk — számos alkalommal változtattak ugyan a szervezeti szabályzaton, azonban lényegi vonásukat az önkormányzati rendszerre történő áttérésig megőrizték. Lényeges végül — a terjedelmi keretek miatt csupán jelzés szintjén — megemlítenünk az 1972-73-ban végrehajtott községegyesítési eljárásokat, amelyek révén Algyő, 261 Jkv. 1971. október 27. 2. napirendi pont. 3., valamint a 2. számú jegyzőkönyvi melléklet a javaslat indokolásáról [15 p.] 262 Jkv. 1971. október 27. 2. napirendi pont. 4-8. 263 Uo. 8. 264 Jkv. 1971. október 15. 23/1971. t. sz. határozat. 8-10. 265 CSML 3281/1971. Titk. számú iratcsomó: 1971. november 8-án kelt irat dr. Csikós Ferenc aláírásával, valamint 3281-3/1971. számú iratok a hirdetmény szövegéről és a kihirdetés elrendeléséről. 266 SZILÁGYI: Ahogy... i. m. 68-75.