Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON
A harmadik tanácstörvény szakított a tanácsok tömegszervezetekként való értelmezésével, és e jelleget háttérbe tolva inkább a népképviseleti jelzőt használta társadalmi szerepük és irányultságuk kifejezésére. A tömegkapcsolatok ápolására a népfronttal és a valódi tömegszervezetekkel való együttműködést írta elő (3. §). 243 Ugyanakkor megszüntették a megyei jogú városi státuszokat, így Szegedet már csak megyei varasnak nevezték, amely nem biztosította számára a Csongrád megyétől való relatív függetlenedés lehetőségét. Másik oldalról azonban növelte a város megyei jelentőségét, hogy Hódmezővásárhely helyett 1962. január l-jétől Szegedet tették meg megy e székhel yül. 244 d) A harmadik tanácstörvény végrehajtása Szegeden Az 1970. évi III. tv. alapján 1971. április 25-én tartották a tanácstag-választásokat Szegeden, amelynek eredményeként az újonnan létrejött tanács május 7-én tartotta alakuló ülését. Ezt már nem egy, a párt képviseletében megjelent személy, hanem a korelnök, Nitsinger Gyula vezette. 245 Az ügyrendi bizottság megalakítása után — melynek elnöke dr. Török László lett — a mandátumok hitelesítése következett. 246 A végrehajtó bizottság tagjainak számát az alakuló ülés — a népfront javaslatára — 11 személyben állapította meg, majd dr. Kedvessy György ismertette a Hazafias Népfront Szegedi Városi Bizottságának indítványát a tanácselnök személyére vonatkozóan, mely alapján Szeged első tanácselnökéül a korábbi vb elnököt, dr. Biczó Györgyöt választották meg. A tanácselnök-helyettesek Papp Gyula és Takács János lettek. 247 Az eljárás a végrehajtó bizottság tagjainak megválasztásával folytatódott, amelynek eredményeként nem függetlenített tagoknak dr. Ozvald Imre, Molnár Judit, Hofgesang Péter, Simon István, Nagy István, Halász Árpád és Heim János tanácstagokat tették meg. A bizottság titkárává dr. Csikós Ferencet nevezték ki. 248 A harmadik tanácstörvény szerint kötelező volt egy számvizsgáló bizottság alakítása, valamint lehetőséget adott egy önálló szervezeti és működési szabályzat megalkotására. Az utóbbi ekkor azonban még nem lévén, ideiglenes jelleggel választottak egy héttagú számvizsgáló bizottságot Gyimesi József elnökletével, valamint további öt tanácsi bizottságot (művelődésügyi, egészségügyi, kereskedelmi és idegenforgalmi, városfejlesztési, valamint igazgatási és jogi bizottság). 249 Egyúttal megbízták az ügyrendi bizottságot a 243 OGYI 1971. 59. szám. 642. 244 6/1971. (II. 23.) NET határozat megyei várossá nyilvánításról. 1. pont., 21/1961. (XII. 23.) NET határozat Csongrád megye székhelyének Hódmezővásárhelyről Szegedre történő áthelyezéséről. 1-3. pont. 245 Jkv. 1971. május 7. melléklet (Forgatókönyv Szeged Megyei Város Tanácsának alakuló ülésére a korelnök részére, 10 p.); Bizalommal. DM 1971. május 7. (106. szám) 1., Megalakult Szeged megyei város Tanácsa. DM 1971. május 8. (107. szám) 1., 3. 246 Jkv. 1971. május 7. 1/1971. t. sz. határozat. 3., 2/1971. t. sz. határozat. 4., 3/1971. t. sz. határozat. 4. 247 Jkv. 1971. május 7. 5/1971. t. sz. határozat. 5., 6/1971. t. sz. határozat. 5., melléklet (Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottságától. 1., 2., 3. sz.) 248 Jkv. 1971. május 7. 7/1971. t. sz. határozat. 6., 8/1971. t. sz. határozat. 6., melléklet (Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottságától. 4. sz.) 249 Jkv. 1971. május 7. 9/1971. t. sz. határozat 7-8., 10/1971. t. sz. határozat 8-10.
