Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON

zatokban is jelentős üzemek működtek a területén, amelyeket név szerint is felsorolt a határozat. A város a vidékének legnagyobb egészségügyi és kulturális centruma is volt; ennek alátámasztása végett az egyetemek és főiskolák mellett kiemelte a Móra Ferenc Múzeum, a Somogyi-könyvtár, a Szegedi Állami Nemzeti Színház és a három filmszínház kultúrafejlesztő tevékenységét. A területi jelentőségű igazgatási szervek közül a MÁV Igazgatóságot, a Postaigazgatóságot, az Országos Büntetőintézetet és a Tervezőirodát nevezték meg rámutatva arra, hogy nem csupán a vidék, de Csongrád megye jelentős része is Szegedre gravitált. A tanács szilárd meggyőződése volt, hogy a határozat megvalósításával elősegítheti a város politikai, gazdasági, kulturális fejlődését, hozzájárulva a dolgozók kezdeményező és alkotó képességének fokozottabb kibontakozásához. Egyúttal a tanács utasította a végrehajtó bizottságot, hogy ossza három kerületre a várost a tömegkapcsolatok javítása és a közigazgatás racionalizálása érdekében.

192 Ennek nyomán a kerületi struktúra végül a következőképpen alakult:

193 /. kerület: kiindulópont a Kossuth Lajos sugárút és Nagykörút tengelyvonalának keresztezési pontja. Innen az óramutató járásával megegyezően haladva a Nagykörút tengelyvonala a Felsőtiszapartig, innen a Római körút tengelyvonalának egyenes vonalú meghosszabbítása a Tisza folyó sodorvonaláig. Innen keleti irányba haladva a Tisza és Maros folyók sodorvonala Szeged város és Deszk község közös igazgatási határvonaláig, illetve ennek északi irányú egyenes vonalú meghosszabbításáig. Innen az említett meghosszabbítási vonal, majd Szeged és Deszk, Szeged és Szőreg, Szeged és Szentiván község igazgatási határvonala, illetve utóbbinak nyugati irányú egyenes vonalú meghosszabbítása a Tisza folyó sodorvonaláig. Innen északi irányba haladva a Tisza folyó sodorvonala a volt vasúti hídig, illetve a Bánomkertsori vasúti töltés tengelyvonalának egyenes vonalú keleti irányú meghosszabbításáig. Innen az említett meghosszabbítás, majd a Bánomkertsori vasúti töltés tengelyvonala az Oldal utca tengelyvonaláig, az Oldal utca tengelyvonala az Április 4. útja (ma Boldogasszony sgt.) tengelyvonaláig. Innen a Nagykörút tengelyvonala a kiindulási pontig. //. kerület: a kiindulópont megegyezik az I. kerület kiindulópontjával. Innen az óramutató járásával megegyezően haladva az 5. sz. Budapest-Szeged-Belgrádi állami közút tengelyvonala a Kossuth Lajos sugárúton, az Izabella-hídon és a Dorozsmai úton át az 526. sz. Szeged-Kiskunhalasi állami közút tengelyvonaláig. Innen az említett közút tengelyvonala Szeged város és Kiskundorozsma község közös igazgatási határvonaláig. Szeged és Kiskundorozsma közös határvonala Szeged és Szatymaz közös határvonaláig. Szeged és Szatymaz közös határvonala Szeged és Sándorfalva közös határvonaláig. Szeged és Sándorfalva közös határvonala Szeged és Algyő közös határvonaláig, Szeged és Algyő közös határvonala Szeged és Tápé közös határvonaláig, Szeged és Tápé közös határvonala a Tisza sodorvonaláig. Innen nyugati irányban haladva a Tisza sodorvonala a Római körút egyenes vonalú déli irányú meghosszab192 Jkv. 104-5/1/1954. t. sz. 1954. július 28. 4-5., 12/1954. (X. 1.) NET határozat Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged városoknak megyei jogú városként közvetlenül a Népköztársaság Elnöki Tanácsa alá rendeléséről. 193 15/1954. (XI. 10.) sz. NET határozat a megyei jogú városok igazgatási kerületi határvonalainak megállapításáról.