Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON

nek, jelennek, jövőnek, összefoglalva — életnek nevezhetünk. A tanács ezt az életet, ezt a békét szolgálja." Azt üzente paptársainak és a híveknek — katolikusoknak és nem katolikusoknak egyaránt —, hogy a tanácsok tevékenységében odaadással részt venni, azt segíteni nem ütközik hitbéli vagy kánonjogi akadályokba, hanem ellenkezőleg: az a szebb magyar jövő alakításában történő részvállalás. Ezért ő is támogatta a javaslatot.

163 Mekis József beszédét a hivatali ügyintézés minősége javításának fontosságával kezdte. Rámutatott: az emberek ebben mérik elsődlegesen egy szerv hatékonyságát és milyenségét, ezért is szükséges küzdeni a bürokrácia ellen, és ezért kell megbecsülni a tanácsi tisztviselőket. Foglalkozott a centralizmus szükségességével is: a tanácsok központi irányíthatóságát helyesnek tekintette, mivel a „helyi elfogultság" kárára lehet a járási, megyei vagy éppen országos érdekeknek. A sokféle elképzelés anarchiát szülhet, demagógiát, helyi sovinizmust szíthat az ellenséges elemekben. „A vitának és a meggyőzésnek helyes és szükséges kiegészítése a magasabb fokú államhatalmi szerv ellenőrző funkciója és vétójoga" — vélekedett, és a demokratikus hatalom alapjainak védelmét vélte felfedezni a demokratikus centralizmusban.

164 Lényeges kérdésnek tekintette továbbá a tanácstagok tömegkapcsolatait, amelyet javítani fog a listás választási rendszer helyett akkor először alkalmazandó egyéni kerületi rendszer. Ezzel együtt jár majdan a beszámolási kötelezettség tartalmasabb teljesítése is. Ehhez azonban mentesíteni szükséges a tanácstagokat az egyéb társadalmi elfoglaltságoktól azért, hogy képességüket még inkább a küldötti munkára fordíthassák. Kiemelte a szakszervezetek és a tanácsok alkotó együttműködésének jelentőségét is. Szintén helyeselte az összeférhetetlenség intézményének beemelését a javaslatba, s hozzátette: az elnöki tanács ne csupán ennek szabályait, de részletes szabályait dolgozza ki a törvényi felhatalmazás alapján (29. §).

165 Bódi Jánosné gyakorlatias hozzászólásában arról számolt be, hogy a jelentős előrehaladás mellett azért vannak még problémák, például az ügyek intézésének dinamikáját illetően. Több példával szemléltette, hogy az állampolgárok ügyeit a felsőbb szervek sokszor csak „elméletben" oldják meg. Sérelmezte, hogy a magasabb szintű államigazgatási szervek sem mentesek az ebbéli kritikától. Ezért szükségesnek ítélte, hogy a minisztériumok nagyobb segítségére legyenek a tanácstagoknak mind a közügyek, mind az apróbb egyéni ügyek esetében — az említett tömegkapcsolatok ezáltal is javíthatók. Végezetül Varsány község fejlődését állította például annak bizonyítására, hogy az „új szakaszban", vagyis Nagy Imre miniszterelnöksége idején egészséges nekilendülés volt tapasztalható több település életében. Egyúttal javasolta, hogy a községi tanácsok végrehajtó bizottságai tagjainak számát ne minimum három főben, hanem legalább ötben határozzák meg a 40. §-ban.

166 Czéh József a Baranya megyei községi tanácsok működésén keresztül vizsgálta a rendszer eredményességét. Számos település és vb elnök nevét említve mutatott rá: a százszázalékos termelési eredmények csak a néppel karöltve érhetők el. Ugyanakkor OGYN 1954. 12. ülés. 490-491. hasáb OGYN 1954. 12. ülés. 492-493. hasáb OGYN 1954. 12. ülés. 494-495. hasáb OGYN 1954. 12. ülés. 495-498. hasáb