Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON

történő kinyomtatást és szétosztást követően — mint illetékes orgánumhoz — a jogi bizottság utalták a javaslatot.

76 A jogi bizottság Kiss Károly elnökletével és Pongrácz Kálmán előadói közreműködésével másnap meg is „vitatta" azt, és mind általánosságban, mind részleteiben változtatás nélkül elfogadta. Megvizsgálván annak rendelkezéseit, a bizottság tagjai rövid jelentésükben megállapították: a normaszöveg tervezetében teljes mértékben érvényesültek az alkotmányban rögzített alapelvek, és „a javaslat a demokratikus államszervezet magasabb formájának alapjait" szolgáltatta, ezért javasolták az országgyűlésnek a változatlan szövegben történő elfogadását.

77 A törvényjavaslat általános (plenáris) vitája 1950. május 10-én kezdődött. Elsőként a jogi bizottság előadójaként Pongrácz Kálmán tartotta meg expozéját, aki egyben Budapest polgármestere is volt. Ebben Rákosi Mátyás 1949. augusztus 17-én elmondott beszédéből idézett részleteket, amelyek főként a szocializmus létrehozásának folyamatával és az alkotmány jelentőségével foglalkoztak. Kiemelte: „a népi demokrácia fejlődése nemcsak a már elért eredmények és az eddig megtett út rögzítésével tükröződik vissza, hanem még inkább ott, ahol a dolgozó nép győzelmének folyományaképpen a szocializmus elveit és már kimunkált, megvalósított alapjait rögzítjük". Magáról a tanácshatalomról az előadó — a bizottsági jelentés szövegezéséhez részben hasonlóan — hangsúlyozta: az a demokráciának a legmagasabb rendű típusa, amely biztosítja a dolgozók tevékeny és állandó közreműködését az államhatalom gyakorlásában; „csak ilyen hatalom volt képes arra, hogy a dolgozó nép egységére támaszkodva, a Bolsevik Párt irányítása, Lenin és Sztálin zászlója, a munkásosztály vezetése alatt megdöntse a kizsákmányolók uralmát, felszámolja a kizsákmányoló osztályokat, létrehozza a szocializmust, megvédje a szocialista hazát a rabló imperialisták támadásaival szemben, s felszabadítsa az elnyomott emberek millióit a fasizmus feletti győzelem után."

78 A tanácsokat a dolgozó nép köréből a széleskörű demokrácia elvei szerint választott, a demokratikus centralizmus elvének megfelelő, egymás alá és fölé rendelt szerveknek tartotta, amelyek a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselték. Ugyanakkor tömegszervezetnek is minősítette őket, amellyel „a dolgozó nép legszélesebb tömegeit tanítjuk meg az államvezetés tudományára". A tanácsok az államvezetés „iskolái" a nép számára — jelentette ki Pongrácz.

79 A jellemzően sablonos ideológiai bevezetés és a javaslat megalkotásának főbb állomásait érintő fejtegetések után Budapest korábbi önkormányzatának devianciáit említette, bizonyítandó ezzel is a „burzsoá fasiszta államgépezet" elítélendő mivoltát. Ezek után a demokratikus centralizmus fogalmának ismertetéséhez kezdett, amely „biztosítja a tanácsok vezetésében az államhatalom egységét és központi irányítását". A hierarchikusságban látta megvalósulni a centralizmust, a demokráciát pedig a négyévenkénti választásokban és a választókkal való aktív és rendszeres kapcsolattartásban. 76 OGYN 1950. 26. ülés. 7-8. hasáb, OGYI 1950. 38. szám. 129-136. 77 OGYI 1950. 41. szám. 203. 78 OGYN 1950. 27. ülés. 19. hasáb, lásd még: PONGRÁCZ KÁLMÁN: Előadói beszéd a helyi tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával. AI 1950. április-május. (4-5. szám) 227-233. 79 OGYN 1950. 27. ülés. 19. hasáb