Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON

szintén városkerületi tanácsokat terveztek, a községekben pedig 500 lélek felett szándékoztak külön tanácsokat létesíteni. Abban a kérdésben, hogy Budapesten kívül mely várost lehet kiemelt hatáskörrel ellátni, az országgyűlés és a NET dönthetett.

64 A végrehajtó bizottságok és a szakigazgatási szervek viszonyát már ekkor rögzítették. E szerint a mindennapi „operatív" ügyeket az osztályvezetők intézték kettős alárendeltségben: felelősek voltak az adott tanácsi végrehajtó bizottságnak és a felsőbb szakhatóságoknak egyaránt. Ez utóbbiakba a felsőbb végrehajtó bizottság megfelelő osztályai és a szakminisztériumok tartoztak elsődlegesen. Generális elv volt, hogy a megyei tanácsokban több osztályt kellene szervezni, mint a kisebb területi egységek tanácsaiban, körülbelül a szakminisztériumok számának megfelelően. így megyei szinten általában a következő szakigazgatási szerveket hozták javaslatba: pénzügyi és költségvetési, terv- és statisztikai, ipari, mezőgazdasági, kereskedelemi, építési, munkaerő-tartaléki, közlekedési, közegészségügyi és népjóléti, népművelési és közoktatási, valamint igazgatási osztály. Részletezték vázlatosan azt is, hogy az egyes osztályok milyen feladatokat lássanak el és mely már meglévő szervből alakuljanak ki.

65 A helyi tanácsoknak alá nem rendelt szervek meghatározása már e kezdeti állapotban is érdekes volt. Ezek akkori jegyzékében az alábbiak szerepeltek: az Állami Ellenőrzési Központ megyei megbízottja, az állami készletgyűjtő megbízott, a bankok (ideértve a Magyar Nemzeti Bankot is), a repülőterek, a nemzetközi jellegű kikötők, a vámhivatalok, az államvasutak és a posta. Nem gazdasági jellegű szervként szintén e körbe tartozott az államvédelmi hatóság, a rendőrség, a tűzoltóság, valamint a bíróságok és az ügyészségek. Ugyanakkor a javaslat sietve megjegyezte, hogy a felsorolt szervek és intézmények is szervezett kapcsolatba kerülnek majd a tanácsokkal az illetékes szakminiszter döntése alapján. Úgyszintén foglalkozott a dokumentum az állami vállalatok irányításával is.

66 A tanácsi szervezet felső irányításának és ellenőrzésének egyik legfontosabb eszközeként az alsóbb fokon hozott határozatok állandó figyelemmel kísérését és értékelését határozták meg. Ennek megvalósítása érdekében minden tanácsnak és végrehajtó bizottságnak a jegyzőkönyveit a közvetlen felsőbb szervhez kellett eljuttatni öt napon belül. A megyei tanácsok jegyzőkönyvei a belügyminiszterhez érkeztek, aki azonban egyéb fontosabb tanácsok (pl. Debrecené, Szegedé) dokumentumainak felterjesztését is elrendelhette. A hierarchikusan közvetlenül érintkező szerveknek egyébként a jelentősebb kérdéseket egymással — lehetőleg már az előkészítés szakaszában — meg kellett tárgyalniuk.

67 A tanácsi jogalkotás gondolata is felmerült a javaslatban: az ekként megalkotható jogforrásokat helyi rendeleteknek tervezték nevezni. Ezek kihirdetéséhez a felsőbb végrehajtó bizottság jóváhagyása volt szükséges. Akként rendelkezett a dokumentum, hogy a rendeletalkotási jog a végrehajtó bizottságokat is illesse meg utólagos bemutatási kötelezettséggel.

68 Uo. 2-4. Uo. 6-8. Uo. 8-9. Uo. 11. Uo. 12.