Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
VI. FEJEZET: EREDMÉNYEK
József (1908-1991) egyetemi docens személye, aki az 1956. évi forradalom napjaiban elvállalta a Szegedi Néptanács (később Forradalmi Nemzeti Bizottság) elnöki tisztségét — hivatalosan október 29. és november 12. között —, s ezen tevékenysége miatt szabadságvesztés büntetésre ítélték számos társával együtt. Az egyetem még életében, 1989-ben rehabilitálta, s helytállásának örökét ma is emléktábla őrzi a jogi karon. 642 Szeged tanácsa egyébként külön is foglalkozott az egyetemek, a kutatóhelyek és a város kapcsolatával. 1986-ban például olyan határozatot hozott, amelyben szorgalmazta a tanács és szervei hozzájárulását az oktató- és kutatómunka feltételeinek jobb biztosításához, s különösen az életkörülmények javításával, az erkölcsi megbecsülés növelésével és közéleti megbízatásokkal szándékozták megalapozni a felsőoktatási és tudományos kutatóintézetekben dolgozó értelmiség városhoz kötését. Szintén sürgették a magasan kvalifikált értelmiség hatékonyabb bevonását a hosszú távú várospolitikai koncepciók kidolgozásába. A tanács együttműködési megállapodások létrehozását is kívánatosnak tartotta, valamint hogy a tudományos intézmények és a tanács rendszeres időközönként, de legalább ötévente átfogóan értékeljék a kapcsolatrendszerüket és a megállapodások megvalósulását. Célszerűnek tartotta továbbá, hogy az intézményi és tanácsi vezetők legalább évenként egyeztessenek, és áttekintsék az aktuális feladatokat a várospolitika érvényre juttatása érdekében. 643 Természetesen Szeged kulturális életéhez szervesen hozzátartoztak az egyéb oktatási és művészeti intézmények (országos hírű gimnáziumok, iskolák, múzeumok, könyvtárak, kulturális periodikák) is, amelyek részletezésétől itt eltekintünk, valamint jelentős fejlődést mutatott az egészségügyi hálózat, és a vizsgált időszakban létrejött egy kiterjedt szociális ellátó intézményrendszer, amely korábban szinte nem is létezett. A művészetek támogatását is feladatának érzete a tanács — igaz, az MSZMP művészetpolitikai állásfoglalásai, valamint a helyi párt- és állami szervek határozatai szem előtt tartásával —, minek következtében feladattervet is készített a helyi zene-, színház- és táncművészet, a fotó- és filmművészet, az irodalom, a képzőművészet és az építőművészet fejlesztése és országos elismertetése érdekében. 644 Általában is elmondható hazánk kulturális életéről, hogy a népi demokratikus korszak elejétől eltekintve abban a szovjetizáció kísérlete nem járt számottevő eredménnyel, s nem változtatta meg lényegesen a magyar elit- és tömegkultúrát. Az irodalom és a képzőművészetek néhány éves intermezzo után elhagyták a szocialista realizmus importált irányvonalát, és a nemzetközi áramlatok mentén fejlődtek tovább. A tömegkultúra az 1960-as évektől szintén teljesen elfordult az egyre komikusabbnak ítélt szovjet mintáktól, s figyelmét a nyugat-európai újításokra fókuszálta, amelyek így — ha megkésve is — szintén eljuthattak a magyar társadalom mind szélesebb rétegeihez. 645 642 PERBÍRÓ JÓZSEF: Ötvenhat Szegeden - emlékeimben. Szerk. Jancsák Csaba. Belvedere Meridionale, Szeged, 2002. 643 42/1986. (X. 16.) sz. tanácsi határozat a felsőoktatási és tudományos kutatóintézetek szerepéről a város életében. Közlöny, 1986. október 31. (6-7. szám) 23-24. 644 1/1986. (I. 9.) sz. tanácsi határozat a művészeti életről Szegeden. Közlöny, 1986. február 20. (2. szám) 13-16., BLAZOVICH: Szeged rövid... i. m. 223-224. 645 RAINER: Magyarország... i. m. 209.
