Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

VI. FEJEZET: EREDMÉNYEK

heteivé téve a helyi kezdeményezések figyelembe vételét, valamint a pártirányítás haté­konyabb biztosítását. Szervezetileg a helyi tanácsok életre hívásával tekintették befeje­zettnek a polgári államrend átalakítását és az új apparátus kifejlesztését. Gazdasági szempontokkal is igyekeztek alátámasztani a változásokat. A korábbi közigazgatási szervezetet nem tartották alkalmasnak a gazdasági-szervező munkából adódó kérdések megoldására. 602 Ebben kétségkívül igazuk volt a kor ideológusainak és közgazdászainak egyaránt, hiszen a törvényhatósági közigazgatásnak ez nem is volt célja vagy elsődleges feladata. A magyar tanácsrendszer és a szovjetunióbeli szovjetek rendszerének összeveté­sében igyekeztek ugyanakkor rámutatni, hogy a kettő nem azonos, ugyanis az oroszor­szági szovjetek „harcban születtek meg" a forradalom szerveiként, és csak később vál­tak államhatalmi tényezőkké is. A magyar tanácsok azonban „a népi demokratikus for­radalom második szakaszában a hatalom eldőlte után alakultak meg: a forradalom győ­zelmének eredményeként a forradalmi átalakulás szükségletei szerint." így a magyar tanácsok már eredetileg is állami szervekként jöttek létre, s csak azután váltak tömeg­szervezetekké. 603 Érdekes lenne annak vizsgálata is, hogy a Szovjetunióban vajon miként véleked­tek a magyar tanácsokról — ennek azonban nem találtuk említésre méltó nyomát. Mégis érdemes megjegyezni, hogy az 1972-ben Moszkvában kiadott háromkötetes — igen részletes — Magyarország-történet vonatkozó fejezetei tesznek utalást a magyar tanácsokról, azonban csak a formális említés szintjén. így először az 1949/50. évi alkotmányos változásoknál tudósítottak röviden arról, miszerint a korábbi „rezsim" hí­vei különböző módokon törekedtek megakadályozni, hogy az államigazgatás megújul­hasson a munkásság és a parasztság tagjainak bevonásával. A gyakran hangoztatott ér­veik közül — a könyv szerzői szerint — az új tisztviselők „képzetlensége" és a „kom­petenciájuk hiánya" emelkedett ki. Ezzel szemben igyekeztek rámutatni a szerzők, hogy a párt állhatatos és kemény munkát fejtett ki a képzés érdekében; ennek alátá­masztására a könyvben Révai József ismert álláspontját idézték: először a munkások és a parasztok kerüljenek be az államigazgatásba, s majd utána tanulni fognak. Azzal, hogy az államhatalom helyi szerveiként létrejöttek a magyar tanácsok, s hogy 1950. október 22-én rendezték az első küldöttválasztásokat, az említett műben csupán egy mondat foglalkozik. 604 A második tanácstörvényről az 1954. évi reformok és politikai küzdelmek bemu­tatásakor a szerzők nem ejtettek szót, azonban később röviden ismertették a harmadik tanácstörvényt az 1968. évi és az azt követő gazdasági-társadalmi változásokkal össze­függésben. E tekintetben kiemelték, hogy 1970 végén a kormány bővítette a helyi és települési tanácsok költségvetési tervezési és fejlesztési jogkörét, valamint a járási tanácsok — mint választott szervek — megszüntetését. Lényegesnek tartották a szer­zők a vb titkárok hatáskörének bővítését, különösen a határozatlan időre történő kine­vezésüket és a tanácsi határozatok törvényességének ellenőrzésében gyakorolható jo­602 BEÉR: A helyi tanácsok... i. m. 168. 603 BEÉR: A helyi tanácsok... i. m. 170. 604 HcTOpHH BeHrpHH. TOM Tperaíí. PeaaKUHOHHaH Koiuieraa: T. M. HonaMOB, A. M. riyuiKaui, B. n. LUyinapHH. MocKBa, 1972. 609-610.

Next

/
Thumbnails
Contents