Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

V. FEJEZET: A SZEGEDI TANÁCS JOGALKOTÓ TEVÉKENYSÉGE

tásában és a tanácsi szervekkel való együttműködésben, valamint közreműködtek a lakosságnak a tanácskozási központok rendezvényeire történő mozgósításában.

556 A lakó- és utcabizottságok konkrét feladatait egyébként a végrehajtó bizottság határozta meg általában egyéves időtartamokra. Például 1983-ban akként rendelkezett, hogy a bizottságok segítsék elő az időközi tanácstagi választásokat, a tanácstagi beszámolókat és a tanácskozási központok tevékenységét. Aktívan működjenek közre a társadalmi munka szervezésében, különösen az önerős gázvezeték-építésben, a betonlapos gyalogjárda készítésben, a közterületen lévő virágágyak gondozásában, a lomtalanítási akciókban, a „Tiszta, virágos Szegedért" mozgalomban, a lakóházak környékének rendszeres tisztántartásában, valamint a tanácstagi alap felhasználása terén. Szorgalmazta a végrehajtó bizottság, hogy kérjék ki a lakosság véleményét Szeged úthálózatának helyzetéről és a közlekedés biztonságáról, a közcélú zöldterületek fenntartásáról, a nyilvános távbeszélő-hálózatról, a közvilágítás helyzetéről, a temetők kezeléséről, a közérdekű bejelentések és javaslatok intézéséről, az áruellátásról, a piaci értékesítésről és a lakóház-felújítási helyzetről szóló jelentésekkel kapcsolatban. Utasította őket a végrehajtó bizottság arra is, hogy segítsék a tanácsi szerveket az ifjúságvédelmi munkában, a tartási és életjáradéki szerződések teljesítésének ellenőrzésében, környezettanulmányok és lakossági vélemények készítésében. Nagy gondot kellett fordítaniuk továbbá a házkezelési feladatokra, a társadalmi munka szervezésére és a testületi jelentésekhez való véleménygyűjtésekre is.

557 2. A lakóházak rendjét a házirend tartalmazta, amelyre nézve szintén alkotott rendeletet Szeged megyei város tanácsa. A házirendben állapították meg a bérbeadók és a bérlők jogait, kötelességeit, valamint a bérlemények használatának és az ingatlan állaga megóvásának módját. A rendelet hatálya — a tulajdonjog formájára tekintet nélkül — kiterjedt Szeged területén minden többlakásos lakóházra és bérbeadás útján hasznosított vegyes rendeltetésű házingatlanra. E fogalmi körbe tartoztak az olyan magántulajdonú lakóházak is, amelyekben a tulajdonos lakásán kívül legalább egy bérbe adott lakás vagy egyéb helyiség volt található. Ugyanakkor nem terjedt ki a hatálya olyan ingatlanokra, amelyekben a lakók döntő többsége nem bérleti jogviszony alapján élt (pl. diákotthon, szálloda, munkásszállás). Bérbeadónak minősült a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat, más kezelői feladatokat ellátó állami szerv, a lakásfenntartó szövetkezet igazgatósága, társasház esetén a tulajdonostársak vagy megbízott közös képviselőjük, magántulajdonú ingatlan esetén pedig a tulajdonos(ok).

558 A lakóházakbeli bérlemények használatakor tartózkodni kellett minden olyan magatartástól, amely a lakók nyugalmát — akár a bérleményen belül, akár azon kívül — zavarta. Kivételt képezett ez alól a zene- és énekművészek tevékenysége, amelyre nézve az illetékes kerületi hivatal hozhatott eseti felmentő határozatot. A lakógyűlés 556 Uo. 12-13. 557 13/1983. (II. 3.) sz. vb határozat a lakó- és utcabizottságok 1983. évi feladatairól. Közlöny, 1983. február 28. (1. szám) 12., 18-19. 558 3/1965. sz. tanácsrendelet a lakóházak rendjéről. Híradó, 1965. november 30. (4. szám) 4-8., 1/1967. sz. tanácsrendelet a lakóházak rendjéről szóló 3/1965. sz. tanácsrendelet módosításáról. Híradó, 1968. március 31. (1. szám) 6., 3/1975. sz. tanácsrendelet a lakóházak rendjéről. Közlöny, 1975. március 31. (1. szám) 7.