Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

IV. FEJEZET: A TANÁCS KAPCSOLATRENDSZERE

elfojtóival, megtorlóival szemben. A személyzeti osztályok feladatát oktatási, képzési tevékenységgel is kibővítették, s egyúttal részletesebben fogalmazták meg a személyzeti osztály vezetőjének feladatkörét. A közigazgatásban megjelent a képesítési követelményrendszer, amelyet az egyes miniszterek határoztak meg szükség szerint, ágazati munkakörönként. A beosztottak minősítési követelményeit is rögzítették; abban első helyen azonban még mindig a dolgozó szocializmushoz való hűsége állt.

498 Az 1974. évi újabb minisztertanácsi határozat fenntartotta azt, hogy a három alapkövetelményt egymástól el nem választva, egymással szembe nem állítva, a munkaterület sajátosságainak és a beosztás szintjének megfelelően kellett érvényesíteni. Ugyanakkor lényeges újítása volt a vezetőkkel szembeni magasabb szintű elvárások megfogalmazása, amelyben a párt politikájának ismerete és szolgálata továbbra is előtérben állt, de a korszerű szakmai ismereteket, a felelősségvállalási képességet és a fejlődéssel való lépés tartását is igényelte. Figyelmet kellett szentelni a nők vezetői pozícióba történő juttatására, a fiatalok képzésére és tehetségüknek megfelelő beosztására. A korábbi évtizedek értelmiségellenességével szemben nyíltan kimondták: a vezetői utánpótlás forrását elsődlegesen az egyetemet és főiskolát végzett emberek alkotják. A vezetői utánpótláshoz káderutánpótlási és képzési tervet készítettek a megyei tanácsoknál, mivel úgy vélték, a személyi ügyekben a döntések ott hozandók meg, ahol a legjobban ismerik az embereket. A képesítési rendszer jellege határozott fejlődést mutatott, amelyet továbbra is a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői szabályoztak ágazatonként. A megyei városi tanácsok végrehajtó bizottságai működésének színvonalát is nagyban emelték, mivel a harmadik tanácstörvény időszakában kezdetben jogászokkal, később szakvizsgázott jogászokkal kellett a vb titkári tisztséget betölteni.

499 A káderképzés elsődlegesen a felelős (vezetői) munkakörben tevékenykedők számára szükséges elméleti és politikai képzettségnek a megszerzésére irányuló tevékenység volt. Ehhez sajátos pedagógiai megoldások is társultak; az oktatásban kiemelt hangsúlyt fektettek a dialektikus és történelmi materializmus, a politikai gazdaságtan és a gazdaságpolitika, valamint a nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetének elsajátítására.

500 A szegedi tanács végrehajtó bizottsága maga is folyamatosan foglalkozott a saját kádereinek helyzetével; kétévente értékelte annak alakulását a pártkongresszusi, a központi bizottsági és a Csongrád megyei vb határozatok, valamint az MSZMP városi bizottságának intézkedési tervei alapján, továbbá generálklauzulákat megfogalmazva kereste a fejlődés lehetőségeit (pl. a kádermunka demokratizmusának és tervszerűségének erősítése, a morális követelmények emelése, a vezetés stabilitásának biztosítása, a fiatalok segítése, a szükséges kádercserék hatékony megvalósítása, a képesítési előírá498 1001/1968. (I. 5.) Korm. határozat a személyzeti munka továbbfejlesztéséről. 499 1019/1974. (V. 2.) MT határozat az állami személyzeti munkáról, 1025/1971. (VI. 22.) Korm. határozat a tanácsi dolgozók képesítéséről, 2/1971. (XII. 4.) MT TH rendelkezés a tanácsi dolgozók képesítéséről szóló 1025/1971. (VI. 22.) Korm. határozat végrehajtásáról. Tanácsok Közlönye, 1972. április 14. (16. szám) 251-253., 1/1982. (V. 6.) MT TH rendelkezés a tanácsi dolgozók képesítéséről. Tanácsok Közlönye. 1982. május 14. (13. szám) 367-370. 500 Részletesen lásd: A káderképzés pedagógiája. Szerk. Dr. Zrinszky László. Bp., 1982.