Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

IV. FEJEZET: A TANÁCS KAPCSOLATRENDSZERE

sére a KISZ is javaslatot tehessen, valamint kedvezményes telket biztosított családi sorházak építéséhez. A KISZ javaslataival segíthette a komplex lakásgazdálkodás kialakítását, jogi tanácsadó szolgálatot működtetett és lakásépítési akciókat szervezett.

480 Az együttműködési megállapodásban rögzítették továbbá, hogy mindkét szerv a „szocialista demokrácia" szélesítésének tekintette a fiatalok társadalmi, közéleti tevékenységének fejlesztését. Ennek jegyében előtérbe helyezték a fiatalság közéleti aktivitásának fokozását és az erre való felkészítést, a felsőoktatási intézmények hallgatóinak a város életében való aktívabb részvételét, valamint közösen kísérték figyelemmel a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását és gyarapítását. A város anyagilag is segítette az ifjúsági klubok működését, a tanulmányi versenyeket, a KISZ szervezeteket, és jutalomban részesítette azokat a pedagógusokat, akik kiemelkedően támogatták az úttörők és a ifjúsági szövetség munkáját. E mellett a felek figyelmet fordítottak az ifjúság egészséges életmódra nevelésére, a lakótelepi közművelődés és tömegsport feltételeinek biztosítására, a szabadidő hasznos eltöltésére; minden évben megrendezték az Országjáró Diákok Városi Találkozóját, és patronálták az amatőr mozgalmakat. Szeged városa működtetett gyermek- és ifjúsági könyvtárat, ifjúsági házat, a KISZ pedig ifjúsági rendezvényeket szervezett, részt vállalt a közművelődési intézmények műsorrendjének kialakításában; e tekintetben különösen a tanács művelődési osztályával működött együtt.

481 A kooperáció formái közül kiemelendő, hogy a KISZ Szeged városi bizottságának első titkára állandó meghívottként vett részt a tanács és a végrehajtó bizottság ülésein, képviselői pedig közreműködtek a megfelelő tanácsi bizottságokban, s hogy a tanácsi szakigazgatási szervek előzetesen tájékoztatták az ifjúsági szervezetet az őt is érintő előterjesztésekről. A szegedi tanács ifjúsági felelőse szintén állandó meghívottja volt a KISZ-bizottsági üléseknek. A város minden évben ifjúságpolitikai pénzeszközt képezett, amelynek felhasználásáról a KISZ-szel egyetértésben döntött.

482 Az együttműködési megállapodást keret-megállapodásnak tekintették, az abban foglaltak megvalósulását vezetői szinten az érdekeltek évenként áttekintették és meghatározták a konkrétabb feladatokat is.

483 c) A tanácsok pártirányítása és káderpolitikája A tanácsi működés szempontjából kiemelendő a Magyar Dolgozók Pártja, 1957től a Magyar Szocialista Munkáspárt analóg szervezetének befolyása is, amely részben formális (pl. KISZ, Hazafias Népfront), részben informális kapcsolatok útján kötődött a tanácsi szervezethez. A pártirányítás alkotmányos garanciának számított, mivel „a 480 183/1987. sz. vb határozat, i. m. 22-23. 481 Uo. 24-25., lásd még Kiss GYULA: A tanácsok és az ifjúság kapcsolata. Ál 1967. március. (3. szám) 229-235. p 482 183/1987. sz. vb határozat, i. m. 25-26. 483 Pl. Szeged Megyei Városi Tanács VI. ötéves tervének ifjúságpolitikai célkitűzései. Közlöny, 1982. november 10. (5. szám) 22-28., 3/1987. (I. 22.) tanácsi határozat a VII. ötéves ifjúságpolitikai intézkedési tervről. Közlöny, 1987. február 28. (1-2. szám) 12-20.