Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

IV. FEJEZET: A TANÁCS KAPCSOLATRENDSZERE

nácsi alárendeltségben működött, tehát az ellátta a város felett a megyei tanács funk­cióit is. 447 A NET elvi útmutatásokat is adott a tanácsok működéséhez, amelyek vagy telje­sen kötelezőek voltak, vagy fakultatív lehetőségek közüli választást tettek lehetővé. Néhol javaslatokat fogalmaztak meg a megfelelőnek tetsző módszerekre vonatkozó­an. 448 Szintén figyelemmel kísérte a tanácsok tömegkapcsolatainak alakulását; ennek egyik módja a tanácsi bizottságok szervezeti és működési elveinek és munkamódsze­reinek megállapítása volt. 449 A harmadik tanácstörvény hatályának időszakában már alkotmányos felügyeletről rendelkezett a jogalkotó, amely magában foglalta a tanácstagok választása időpontjá­nak kitűzését, a tanácsok önkormányzati jogainak védelmét, valamint az alkotmányel­lenesen működő, vagy a nép érdekeit súlyosan veszélyeztető tanácsok feloszlatásának és az új választások kitűzésének jogát. Az alkotmányos felügyelet elviekben és lénye­gében azt biztosította, hogy a tanácsok hatáskörüket a törvények szerint gyakorolják (Ttl971. 71. § 1. bek.). Emellett továbbra is lényeges jogosultságokat birtokolt a területszervezési eljárá­sokban: a várossá, megyei várossá nyilvánításokban, a fővárosi kerületek szervezésé­ben, az új járások létesítésében és székhelyük kijelölésében, a községalakítási és köz­ségegyesítési eljárásokban, valamint a közös községi tanácsok szervezésében (Ttl971, 71. § 2. bek.). 450 Szegedet érintően például ilyen volt a 17/1972. számú NET határo­zat, amely Algyő, Gyálarét, Kiskundorozsma, Szőreg és Tápé Szegeddel való egyesí­téséről rendelkezett, vagy a 23/1983. számú NET határozat a városkörnyéki községek kijelöléséről. 451 Az alkotmányos felügyelet időszakában érzékelhetően kevesebb, a tanácsokat érintő NET határozat keletkezett, hiszen a tényleges felügyeleti jogkörök ismét átke­rültek a minisztertanácshoz. Ebben a korszakban sem változott azonban az elnöki tanács törvényerejű rendelet alkotási joga, amellyel a tanácsok feladatait, hatáskörét, szervezetét és működését is érdemben befolyásolhatta. 447 12/1954. (X. 1.) sz. NET határozat Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged városoknak megyei jogú városként a Népköztársaság Elnöki Tanácsa alá rendeléséről, 15/1954. (XI. 10.) sz. NET határozat a me­gyeijogú városok igazgatási kerületi határvonalainak megállapításáról. 448 Pl. 17/1954. (XI. 28.) NET határozat a községi tanács ülésének előkészítéséről, összehívásáról és tanácskozásának rendjéről, 16/1954. (XI. 28.) NET határozat a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járá­si, járási jogú városi és a fővárosi (városi) kerületi tanács üléseinek előkészítéséről, összehívásáról és ta­nácskozásának rendjéről. 449 18/1954. (XI. 28.) NET határozat a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi és a fővárosi (városi) kerületi tanácsok bizottságairól. 450 Lásd még 11/1971. (III. 31.) Korm. rendelet (Vhr) 10-14. §-át! 451 17/1972. (XII. 2.) sz. NET határozat községegyesítésekről, c) pont; 23/1983. (XII. 28.) sz. NET határozat a megyei irányításban közreműködő városok, városi jogú nagyközségek és a városkörnyéki közsé­gek kijelöléséről. Szeged megyei város 1-10. pont.

Next

/
Thumbnails
Contents