Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

III. FEJEZET: A TANÁCS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEGEDEN

A pénzügyi osztály intézte a lakosságadóztatást, egyes nyilvántartások vezetését és a hivatal költségvetésével kapcsolatos gazdálkodást. Ennek megfelelően külön szervezeti egység foglalkozott benne a költségvetéssel, az adókivetéssel, a behajtással, a könyveléssel, valamint a nyilvántartásokkal és az ügyvitellel.

420 d) A szakigazgatási kirendeltségek Miután 1973. április 15-én községegyesítés következtében Szeged részévé vált Algyő, Kiskundorozsma, Szőreg, Tápé és Gyálarét, az említett községek tanácsai megszűntek, és az ottani államigazgatási feladatok ellátására — az addigi községi és nagyközségi tanácsok szakigazgatási szerveit pótolandó — szakigazgatási kirendeltségeket létesített a szegedi tanács Gyálarét kivételével.

421 Ezek a kirendeltségek a kerületi hivatalok szerveiként működtek, jogi helyzetük azonos volt a kerületi hivatalok belső szervezeti egységeinek jogállásával. Az egyes szakigazgatási kirendeltségek hatáskörét és hatósági jogkörét külön ügyrendek határozták meg. A szakigazgatási kirendeltség első tisztségviselője a kirendeltség vezetője volt, aki a rendelkezésre álló anyagi eszközök terhére kötelezettséget vállalhatott, és e körben utalványozási jogot gyakorolt. Őt a megfelelő kerületi hivatal elnöke nevezte ki. A tanács a kirendeltségeket közvetlenül vagy a végrehajtó bizottságon keresztül, a vb pedig a kerületi hivatalok elnökei útján irányította. A városi szakigazgatási szervek vezetői ágazati jellegű szakmai irányelveket, elvi állásfoglalásokat és normatív utasításokat adhattak ki részükre, továbbá felügyeleti vizsgálatokat tartottak, gyakorolták a másodfokú hatósági jogosítványokat, valamint továbbképzést és tapasztalatcserét szervezhettek a kirendeltség ügyintézői számára. A kerületi hivatalok elnökei biztosították a kirendeltségek feladatainak önálló gyakorlásához szükséges feltételeket, ellenőrizték a működésüket, és beszámoltatták a vezetőiket a végzett munkáról. A szakigazgatási kirendeltségek vezetőit a tanácsülésekre meg kellett hívni csakúgy, mint a végrehajtó bizottság tárgyalásaira a fontosabb tevékenységi körüket érintő ügyekben. Belső szervezeti tagozódást nem hoztak létre a kirendeltségeken belül; a működésükre a tanácsi szakigazgatási szervekre vonatkozó előírásokat kellett általában alkalmazni. Ennek keretében éves munkatervet készítettek, valamint legalább negyedévente munkaértekezletet tartottak. A kiadmányozási jogot a vezetőik gyakorolták, kivéve a szabálysértési és az anyakönyvezési ügyeket, mivel azokban az ügyintézőt, valamint az anyakönyvvezetőt illette e jogosultság. A kirendeltségek vezetőinek helyettesítését egy-egy kirendeltségi dolgozó látta el, akit a megfelelő kerületi hivatal elnöke jelölt ki.

422 " 420 Ügyrend, III. rész. C/V. pont 421 1/1973. sz. tanácsrendelet a Tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatának módosításáról. Közlöny, 1973. április 30. (1-2. szám) 5. Lásd a 3. §-t! 422 Uo. Melléklet: Szeged megyei városi Tanács ... szakigazgatási kirendeltségének ügyrendje. 6-7., 9/1974. sz. tanácsrendelet a szakigazgatási kirendeltségek ügyrendjének módosításáról. Közlöny, 1974. december 30. (4. szám) 7.