Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

III. FEJEZET: A TANÁCS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEGEDEN

képezte. Helyesen állapította meg Szilágyi, hogy „ez az intézmény lényegileg előfutára volt a későbbi helyi népszavazásnak".

345 Arra nézve azonban nem találtunk adatot, hányszor alkalmazták e véleménynyilvánítási lehetőséget a gyakorlatban. 4. § A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG ÉS TISZTSÉGVISELŐI A szegedi tanács végrehajtó bizottsága — mint generális végrehajtó és rendelkező szerv — feladatkörébe a jogszabályok végrehajtása, az országos és helyi érdekek, valamint az ágazati feladatok egybehangolt érvényesítése, a tanács üléseinek előkészítése és a rendelkezései végrehajtásának szervezése, a szakigazgatási szervek irányítása, a tanácsi vállalatok felügyelete, a tanácsi intézmények irányítása és a nem tanácsi szervekkel való együttműködés tartozott.

346 E bizottság kettős függésben állt: részint az őt megválasztó tanács, részint a felettes végrehajtó bizottság (a megyei jogú városi korszakban a NET) alárendeltségében működött. Tagjai a végrehajtó bizottság elnöke, akit 1971-től tanácselnöknek neveztek, ennek helyettesei (tanácselnök-helyettesek) és a tanács által saját tagjai közül megválasztott személyek, valamint a bizottság titkára voltak. A tagválasztás a Hazafias Népfront illetékes szervének javaslatára történt (Ttl950, 17. §, TH954, 31. §, Ttl971, 41. §). Szegeden a tanács végrehajtó bizottságát — ciklusonként eltérő számban — 11-15 tag alkotta. Fontosabb hatáskörébe tartozott a tanács üléseinek előkészítése, a tanács rendeletei és határozatai végrehajtásának ellenőrzése és szervezése, valamint a tanács tagjai és bizottságai munkájának elősegítése.

347 Különös hatáskörében összehangolta és ellenőrizte a szakigazgatási szervezetének tevékenységét, gondoskodott a szakszerű és gyors ügyintézésről, és felelős volt e tevékenységek törvényességéért; beszámoltatta a szakigazgatási szervek vezetőit, megsemmisíthette vagy megváltoztathatta a szakigazgatás szervek jogszabályt vagy lakossági érdeket sértő rendelkezését, végül döntött az e szerveket érintő kinevezési ügyekben. Ezen túlmenően kinevezte a tanácsi vállalatok és intézmények vezetőit is.

348 Előterjesztést tehetett a felettes végrehajtó bizottsághoz (a Csongrád megyei vb) és a felsőbb fokú szakigazgatási szervekhez, a miniszterek345 Uo. 12., valamint SZILÁGYI: Ahogy... i. m. 90-91. 346 Átfogó irodalomként lásd SÁRI JÁNOS: A tanács végrehajtó bizottsága és tisztségviselői. Bp., 1979., VARGA ANDRÁS: A végrehajtó bizottság irányító és ellenőrző munkájának néhány kérdése. Ál 1955. július. (7. szám) 373-380., MARTONYI JÁNOS: A végrehajtó bizottságok munkamódszereinek főbb elvi kérdései. Ál 1955. augusztus. (8. szám) 447-463., TOLDI FERENC: A tanácsok végrehajtó bizottságainak jelentősége állami szerveink rendszerében. Ál 1955. október. (10. szám) 598-610., BEÉR JÁNOS: A tanács és a végrehajtó bizottság egymáshoz való viszonya. Ál 1959. január. (1. szám) 38-51., DALLOS FERENC: A végrehajtó bizottságok működéséről. Ál 1960. szeptember. (9. szám) 695-706., RAFT MIKLÓS: A végrehajtó bizottság jogállása. Ál 1972. február. (2. szám) 111-125., FÜRCHT PÁL: A tanács és a végrehajtó bizottság kapcsolata. Ál 1974. december. (12. szám) 1125-1134. 347 4/1981. sz. vb határozat a végrehajtó bizottság munkamódszeréről. Közlöny, 1981. február 28. (1. szám) 7-8., 12-18. 348 A Szervezeti és működési szabályzatok szerint tanácsi vállalatnak és intézménynek minősültek különösen a következő gazdasági egységek: az Ecset- és Seprűgyár, a Férfi és Női Divatszabó Vállalat, a Fodrász Vállalat, a Fonalfeldolgozó Vállalat, a Patyolat Vállalat, a Hangszergyár, az Ingatlankezelő Vállalat, a Közlekedési Vállalat, a Magas- és Mélyépítőipari Vállalat, a Városgazdálkodási Vállalat és a Fürdők Vállalat, továbbá a Beruházási Vállalat, a Sütőipari Vállalat és az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat.