Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
III. FEJEZET: A TANÁCS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEGEDEN
lüli, mind a több igazgatási ágazatot érintő tevékenységeket, közreműködtek a tanácsi tervek és feladatok kidolgozásában és megvalósításában, véleményezték a fontosabb előterjesztéseket, ellenőrizték az egyes szakigazgatási szervek, valamint a tanácsi vállalatok és szervek munkáját és fejlesztését, a nem tanácsi szervek tevékenységét, továbbá szervezték a lakosság közreműködését a tanácsi feladatok végrehajtásában (Ttl971, 56-59. §). 326 A bizottság tagjaira a Hazafias Népfront városi bizottsága és bármely tanácstag tehetett javaslatot, majd ezek alapján a tanács maga választotta meg őket és az elnöküket. Minden bizottság legalább három személyből állt; az elnöke és a tagjainak többsége csak tanácstag lehetett. Az egyéb tagokat a Szegeden működő társadalmi és állami szervek vagy szövetkezetek is jelölhették. A bizottságok kollegiális formában működtek, s az egyes kérdések megoldására vagy intézkedések ellenőrzésére albizottságokat is alakíthattak. A bizottságok konkrét feladatait a szervezeti és működési szabályzatok tartalmazták. Ennek megfelelően — jellemző példaként — az 1984. évi SZMSZ alapján ismertetjük röviden a tényleges feladat és hatásköri megoldásokat. Az ügyrendi bizottság vizsgálta a megválasztott tanácstagok megbízatásának törvényességét, a tagok összeférhetetlenségi ügyeit, közreműködött a szervezeti és működési szabályzatok kidolgozásában és figyelemmel kísérte az azokban foglaltak megvalósulását. Ellátta a titkos szavazással összefüggő teendőket, tárgyalásra előkészítette a fegyelmi ügyeket, véleményezte a tanácsot megillető hatáskörök átruházására irányuló javaslatot, együttműködött a Hazafias Népfront városi bizottsága közjogi munkabizottságával, figyelemmel kísérte a tisztviselőknek és a szakigazgatási szerveknek a tanácstagok munkáját segítő tevékenységét. A számvizsgáló bizottság a város gazdasági adottságait és lehetőségeit vizsgálta; közreműködött a tanácsi gazdálkodás szervezésében, a pénzügyi tervek elkészítésében, véleményezte a középtávú és az éves tanácsi tervjavaslatokat, az éves költségvetési javaslatot, a zárszámadást és a fejlesztési tervet, továbbá a jelentősebb beruházási és ágazati programokat. Figyelemmel kísérte a tanácsi gazdálkodás alakulását, a bevételi tervek teljesülését, ellenőrizte a szakigazgatási szervek és a tanácsi intézmények, vállalatok fiskális gazdálkodását; javaslatot tett vagy véleményt nyilvánított a tanácsi költségvetés terhére történő hitelfelvétellel kapcsolatban. A városfejlesztési és műszaki bizottság elsődlegesen Szeged fejlesztési koncepcióinak és terveinek kidolgozásával, az ezzel összefüggő tanácsi és végrehajtó bizottsági előterjesztések és beruházási programok véleményezésével, továbbá a helyi közlekedés 326 14/1979. sz. tanácsi határozat a tanácsi bizottságok munkájáról. Közlöny, 1979. június 30. (3. szám) 6-7., BIHARI OTTÓ: A helyi tanácsok állandó bizottságai. Ál 1951. január-február. (1-2. szám) 6165., BIHAR OTTÓ: AZ állandó bizottságok munkájáról. Ál 1953. október-november. (10-11. szám) 546559., BIHARI OTTÓ: A tanácsok bizottságainak szerepe és helyzete. Ál 1954. augusztus-szeptember. (8-9. szám) 526-529., KLEMENT TAMÁS-SÁNDOR ISTVÁN: AZ állandó bizottsági munka néhány tapasztalata. Ál 1964. november. (11. szám) 1036-1039., HARDY ZOLTÁN: A tanácsi bizottságok új helyzete. Ál 1971. november. (11. szám) 1041-1047., UTTÓ GYÖRGY: A tanácsi szakbizottságokról. Ál 1980. november. (11. szám) 988-1005.
