Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
III. FEJEZET: A TANÁCS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEGEDEN
sekről az egyes tanácsok már formailag önállóan rendelkeztek. így például az 1984. évi szervezeti és működési szabályzat alapján Szegeden a tanács szükség szerint, de évenként legalább négyszer tartott ülést. A szegedi tanács a gyakorlatban 40 év alatt 173 rendes és 34 rendkívüli ülést élt meg. 313 A tanácsüléseket — az előre megállapított éves munkaterv nyomán 314 — a végrehajtó bizottság hívta egybe, azonban a tanácstagok egynegyedének indítványára, valamint a minisztertanács (kormány) és a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának rendelkezése alapján is összeülhetett. Minden tanácsülés az előre kialakított, majd a jelenlévők által elfogadott napirend szerint zajlott. Ennek tervezetét a végrehajtó bizottság készítette el a párt (MDP, MSZMP) városi bizottsága, a szakszervezetek megyei tanácsa és a népi ellenőrzési bizottság indítványainak és javaslatainak figyelembe vételével. 315 A napirend tárgysorozatára a tanácstagok is tehettek indítványt, egynegyedükjavaslatát pedig kötelezően fel kellett oda venni (SZMSZ1984, 17. §). A szegedi tanács napirendjének tartalmát kezdetben a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága előzetesen is megvizsgálta. Az egyes előterjesztések szakszerű előkészítéséért az előadója tartozott felelősséggel. Az előterjesztés általában két részből állt: az elsőben az előadó által végzett tevékenységről szóló beszámoló és elemzés, a másodikban pedig a határozati javaslat szerepelt. A határozati javaslatokban fel kellett tüntetni az indítványozott rendelkezéseket, a végrehajtásáért felelős személyeket és a végrehajtás határidejét is. 316 A tanács ülései előtt a napirendben tervezett előterjesztések előzetes tárgyalását a végrehajtó bizottság végezte (SZMSZ1984, 18., 19. §). A tanács ülésén a tanácstagok részvétele kötelező volt, e mellett meg kellett hívni a párt Csongrád megyei és szegedi városi bizottságát, a Szeged területén megválasztott országgyűlési képviselőket, a város díszpolgárait, a megyei tanács végrehajtó bizottságát, azokat a megyei tanácstagokat, akiket a tanács nem saját kebeléből választott, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnökét és titkárát, a szakszervezetek megyei tanácsának titkárát, a városi bíróság elnökét és a városi rendőrkapitányság, valamint a városi ügyészség vezetőjét, a városi népi ellenőrzési bizottság elnökét, a tanács bizottságának azon tagját, aki nem tanácstag, a napirend tárgya szerint illetékes szervet, a városkörnyéki tanácsok elnökeit az őket érintő ügyekben, továbbá azt a személyt, akinek jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához szükséges volt. Az említetteket az ülés napja előtt legalább nyolc nappal kézbesített meghívóval kellett értesíteni (SZMSZ1984, 20., 21. §). A résztvevők közül a tanácstagokat szavazati jog, a többie313 Ezek statisztikáját lásd: SZILÁGYI: Ahogy... i. m. 114. 314 ALBRECHT LÁSZLÓ: A munkaterv és a munkaprogram összeállításának módszerbeli és tartalmi kérdései. Ál 1967. november. (11. szám) 980-993. 315 Pl. Szeged m. j. Városi Tanács 1967. évi (1967. április 1.-december 31.) Munkaterve. Híradó, 1967. november 30. (4. szám) 3-11., Tanácsülések tervezett időpontja és napirendje. Közlöny, 1988. február 29. (1-2. szám) 13-15., A tanács 1989. évi ülésterve és a végrehajtó bizottság ülésterve. Közlöny, 1989. március 1. (1-2. szám) 5-10. 316 2089/1976. titk. sz. tanácselnöki utasítás a tanácsi testületek elé kerülő előterjesztések tartalmáról. Közlöny, 1975. február 28. (1. szám) 12-13., 35/1984. (III. 13.) sz. Csongrád megyei vb határozat. Szabályzat a testületi előterjesztések előkészítésére és a döntések végrehajtására. Közlöny, 1984. április 30. (4. szám) 7-13.
