Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

I. AZ ALFÖLD TÖRTÉNETE ÉS IGAZGATÁSA

körök igen súlyos tájékozatlanságát bizonyítja, hogy az 1715. évi törvényben a Békés megyével összekevert Torontál helyreállítását is szerepeltették, holott Torontál földje akkor még a török kezén volt.) A kép teljesebb voltához tartozik, hogy Külső-Szolnok megye nem vált külön Hevestől, azaz nem alakult újjá. Egybekapcsolódásuk 1876-ig fennmaradt. 3. ábra. A II. József idején megvalósított kerületi és megyebeosztás az Alföldön A határaik tekintetében a XVIII. század utolsó negyedére stabilizált alföldi megyék és kiváltságolt területek — a II. József alatti illetve a Bach-korszakba eső átszervezéseket nem számítva — időtállóaknak, tartósaknak bizonyultak, nagyjából egy évszázadra. Bodrog vármegye „gyengélkedései" miatt, a már korábban többször kipróbált közös működés tapasztalatai alapján, az 1802. évi 8. törvény kimondta Bács és Bodrog egyesülésével Bács-Bodrog vármegye létrehozását. Ez nem járt a megyehatár harmadik megye kárára történő változtatásával. A megyehatárok véglegessé, „szentté" válása (az ősi megyehatárokra történt későbbi hivatkozások alapja) menetében, az egyes vármegyéken belüli érdekszövevények függvényében dőlt el a székhely kérdés is legalább egy évszázadra. (A székhely-rang távolról sem volt olyan jelentős, mint a