Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

I. AZ ALFÖLD TÖRTÉNETE ÉS IGAZGATÁSA

és a Kakasszéki út kereszteződését látták jónak. E zárt beépítésű, illetve majorterületen tanyák nem voltak. Az 1920-as évekhez képest ez a körzet érdemi előrelépést tett: Orosháza nagyközség alkalmazásában két bába, egy kézbesítő és egy mezőőr ott lakott, négy tanteremben öt tanítóval elemi iskola működött (községi), négy helyiséggel új népháza volt, polgári olvasókörrel, a gyopárhalmi postaügynökség telefonálásra is módot adott. E körzet a Gyopáros nevet kapta. 2. Orosháza legmarkánsabb tanyakörzetét a Monor és Kéthosszúsor 1575 lakosából és 6874 kat. hold területéből kiformálni kívánt Monor képviselte. Központja a Monori csárda épületében kapott volna helyet. Monoron községi bába lakott, öt kézbesítő, a felölelt területen négy tanteremmel és öt tanítóval tanyai iskolák működtek, közel esett a vasút és a postaügynökség az Orosházi tanyák állomáson. A felmérés szerint 53 parasztbirtok esett a 10 és 50 kat. holdas kategóriába és 140-en voltak tíz kat. hold alattiak. Vegyesboltok és két kocsma mellett két hengermalom is dolgozott a körzetben. 3. A Kiscsákóból és Gáspártelekből álló Kiscsákónak 779 lakosa és 2904 kat. hold területe került kijelölésre, a kiscsákói iskolánál elhelyezendő központtal. E körzetben 140 rendezett tanya és a Geist-uradalom feküdtek. A területen egy bába, egy kézbesítő, egy anyakönyv-vezető és járlatíró, továbbá egy külterületi állatorvos volt Orosháza alkalmazásában. Községháza állt rendelkezésre jegyzői és kisbírói lakással. Az iskola csak egytantermes volt, egy tanítóval. A frissen épült Népházban Polgári Olvasókör működött. Kiscsákónak postaügynöksége és közeli vasútállomása volt. A Geist-uradalom mellett 157 parasztgazdaságot tüntetett fői az összeírás. Ez utóbbiak közül 2 volt ötven kat. holdon felüli, 27 tartozott a 10 és 50 kat. hold közöttiekhez és 130 a tíz kat. holdon aluliakhoz. Szatócsbolt ebben a körzetben is volt. Kiscsákó közúton húsz, vasúton 22 kilométerre feküdt Orosházától (lakosait a legtöbb szál ide is kötötte), hét kilométerre Nagyszénástól. Orvost, patikát, csendőrséget a kiscsákói lakos Nagyszénáson talált leghamarabb, s természetesen piacot is. A Hódmezővásárhely határában kijelölt tizenkét tanyakörzetből Kardoskút és Fehértó, bizonyos mértékig Kakasszék és Vásárhelykutas érdekel bennünket közvetlenül témánk szempontjából. Kardoskút 8351 kat. holdon 1534 lakost, Fehértó 9934 kat. holdon 1858 lelket, míg Kakasszék 10 801 kat. holdon 1954 személyt jelentett. Vásárhelykutas pedig 10 119 kat. holdon 2258 embert. Ez a négy tanyakörzet félkörben Orosházával határos volt, s különösen az első kettőnek sok lakosa orosházi származású, akik gazdaságilag és más tekintetben is Orosházához tartoztak. Ez a felmérések során is bizonyítottá vált. A kardoskúti körzetben 438, a fehértóiban 426 tanyát írtak össze, míg a kakasszékiben 397-et, a vásárhelykutasiban 548-at. (A Vásárhelyi pusztán tehát összesen 1409 tanya állott 1935-ben, s a lakosok száma 7604 volt.) A körzetközpontok helyének kiválasztásába Hódmezővásárhely vezetésének, közgyűlésének már jellemzett beállítottsága láthatóan belejátszott: Elfogadták a kardoskúti vasútállomás kijelölését, Fehértó esetében ragaszkodtak Pusztaközponthoz. Kakasszék központját a Pusztaszéli út és az országút találkozásához, Vásárhelykutasét a már kialakult pontra kívánták. Figyelmet érdemel a körzetenkénti birtokállapotok jellemzése: Kardoskuton és Kutason volt a legnagyobb arányú az adófizetőként és a várospolitikában súlyosabb módos gazdák jelenléte. A föld minősége a Kardoskút nevű körzetben volt a legjobb, s ott volt a legkevesebb a kisparaszti gazdaságok száma és aránya is. A város