Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)
III. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET
szerződéssel. A kincstári községtelepítési terv teljesíthetetlen feltételeit ezzel sikerült kikerülniük, maga a bérbeadó sem kötötte magát a tervhez, mert csak átmeneti megoldás született. Az őszi búza elvetéséhez szükséges szántást-vetést az iratosiak azonnal elvégezték, hogy a következő évi kenyerük meglegyen, továbbá — a talajvíz őszi alacsony szintjét kihasználva — az elkövetkező építkezésekhez, meg az igavonó állatok itatásához néhány kutat ástak. A bérleti megállapodást 1859. október 17-én írták alá az új lakosok megbízottai, illetve a pénzügyigazgatóság emberei, és 1859. november elsejétől lépett érvénybe. (Példányt eddig nem találtunk belőle.) A férfiak egy része a szabad mezőn felállított sátrakban a tél beálltáig a pusztán maradt, az asszonyok, gyerekek, öregek minden valószínűség szerint hamarabb visszamentek Iratosra. A községalapítás a fenti bizonyítékok alapján 1859-ben történt, jelképesen október tizenhetedik vagy november első napját lehet megjelölni. Mint látni fogjuk, az ünnepélyes megalapításra — a tágabb hagyományt követve — 1860. április 24-én, Szent György napján, az építkezések nekilendülése idején került sor. (1860 szerepel a község első pecsétjén is, bár 1907-ben átmenetileg 1858 is olvasható volt a település bélyegzőjén, nyilván a jegyző tévedése nyomán. 20 ) Az 1860 kora tavaszától megélénkült, alapvetően fontos eseményekről a battonyai szolgabíróság fennmaradt életközeli iratai tanúskodnak. 21 A témánk szempontjából elsődleges forrásértékű jelentések kivonatát, szó szerinti szövegeit, szövegrészeit ezért iktatjuk ide, érintetlenül hagyva az egykori helyesírási és stílusbeli sajátosságokat. 1860. március 18-án írja Lázár Imre szolgabíró a megyefőnökhöz: „Gálik András, Zsíros János, Matuz András jelenlegi forray Iratosi lakosok jelentik magukat a közönség nevében, kik forray iratosrul a Bánhegyesi pusztára áttelepülnek, miszerint oda való átköltözködésüket miután megkezdették és Szentgyörgy napjára be is végzendik — és annál fogva kérnek utasítást, hogy mint község hova fognak tartozni s mihez tartsák magukat — 164 család költözik át, numerus 166 lesz, — fizetni fognak 161 numerustól. Értesítés Gálik Andráshoz küldendő forray iratosra." (A „numerus" a kertészközségek mintájára a bel- és kültelekből egységesen kiszabott területet jelenti.) A járási közigazgatás vezetője ennek nyomán a mezőkovácsházi körjegyzőségbe sorolta be a születendő új községet. 1860. április 13-án Bagyinka nevű mezőkovácsházi körjegyző az alábbiakat jelentette a szolgabírónak: A Bánhegyesi puszta azon részén, amelyet korábban a kincstár eladni szándékozott, „159 bérlő társak, kiknek vezetője bizonyos Gálik András Forray Iratosi volt lakos, község alakban építkezni a legközelebbi napokban megkezdettek .. jelentem, hogy az építkező bérlő társak nem tartották meg a kir. kincstár által az eladási hirdetéssel kiadott tervezetet, a menyiben sem nem annyi számmal építkeznek, sem pedig a földeket nem egyenlő arányban osztották el." 1860 május dereka táján készült Lázár Imre szolgabírónak a helyszíni szemle alapján született, ceruzás feljegyzése, amely a pusztán kibontakozó új község kiváló helyzetképe. BML Magyarbánhegyes ir. 1854/1909. Mezőkovácsházi főszb. ir. 1980 és 2228/1907. BML Battonyai vegyes szolgabíróság ir. 1090/1860. (A jelentéseket egybecsatolták.)
