Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

III. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET

köszönhetik, hogy a lassan kibontakozó mezővárosi, parasztpolgári fejlődés részesei lehettek — mint majd látni fogjuk. A Békés megyei németek — a későbbi szórványos, egyéni bevándorlásokat nem számítva — az 1720-as évektől az 1740-es évek derekáig tartó Harruckern-telepítések során kerültek új hazájukba. E telepítések számos hasonló vonást mutatnak. Az egyes helységek sajátos fejlődése, eltérő nemzetiségi összetétele, a bennük élő németek különböző arányaiból következő változó viszonyok miatt indokolt, hogy mégis településenként csoportosítsuk mondanivalónkat. NÉMETGYULA, ELEK ÉS MEZŐBERÉNY TELEPÍTÉSE A Német-Római Birodalomban meghirdetett felhívásra 1723 nyarán jelentkeztek Harruckernnél az első német családok. Miután a feltételekben megegyeztek, s Harruckern kifizette értük az előirt váltságdíjat, vállalta a költöztetés költségeit, 1723 őszén a legelső telepesek Gyulára érkeztek, s ott földesúri szabadalomlevelet kaptak. 1724 tavaszán újabb csoport követte őket.

19 A múlt századi hagyomány szerint 172324-ben kerek számban száz német család talált új hazát Gyulán.

20 A Gyulára telepedett római katolikus németek részére adott biztosítéklevél

21 a legelső bevándorlóknak, továbbá az „utánuk jövő ismerősöknek és rokonoknak" s azok utódainak az alábbiakra vállalt kötelezettséget: A földesúr változatlanul fenntartja szabadmenetelű (szabadköltözésű) jogállásukat, sohasem veti őket örökös jobbágyi terhek alá. Egy egész jobbágytelek után lefizetett évi 11 forint ellenében a telepesek a robot és más jobbágyi szolgálatok alól felmentést kaptak, — azaz taksás állapotba kerültek — kivéve a földesúri kilencedet. Hogy a kapott jobbágy telkeken a jövevények mielőbb berendezkedhessenek, megerősödjenek, három esztendőre szóló adómentességet kaptak. E három évben csak a búzakilencedet kellett adniok. Házaik építéséhez ingyen épületfát, házi szükségletre tűzifát, élelmezésükre és vetőmag céljára kölcsöngabonát, szőlőtelepítéshez külön területet is adott Harruckern. A biztosítéklevélbe foglalt kedvezmények leginkább az 1712-ben Szatmár megyébe érkező németek által elfogadott feltételekhez hasonlíthatók.

22 A gyulai németek a biztosítéklevél alapján lényegesen kedvezőbb állapotba jutottak, mint az ugyanabban az időben (1722-1723) Szarvasra és Mezőberénybe települt evangélikus szlovákok

23 vagy a Gyulán élő magyarok. Bizonyára ez a megkülönböztetett helyzet lehetett az oka annak, hogy a gyulai magyarok idegenkedve fogadták az érkező németeket. A kezdeti súrlódások láttán 19 Németgyula telepítésének történetét az alábbi munkák felhasználásával foglaljuk össze: KOMÁROMY M. 1834. 68., MOGYORÓSSYJ. 1858. 106., KARÁCSONYI J. 1896. II. 155., STEIB J. 1924. 3-4., SCHILLING, R. 1928. 68., KISMARJAI-KONRÁD E. 1935. 25., SCHERER F. 1938 I. 279-280, 288-290. SCHERER F. 1941. 5. 20 OSZK Kézirattár. Pesty Frigyes helynévgyűjteménye. Békés megye. A gyulai tanács 1864. május 6-i válasza. A fentebb idézett munkák az első telepescsaládok számáról nem szólnak. SCHERER F. 1938. I. 280. az 1729-1739 közötti időből 62 németgyulai családnévről tud. 21 Fordításban közli: IMPLOMJ. 1971. 45. 22 VONHÁZI. 1914. 306. 23 IMPLOM J. 1971. 44., 1973. 97.