Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

III. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET

MEGYÉS PUSZTA XVIII-XIX. SZÁZADI ÉLETE, MEDGYESEGYHÁZA NAGYKÖZSÉG SZÜLETÉSE ÉS KEZDETI FEJLŐDÉSE Az önálló önkormányzattal és igazgatással száz esztendeje a saját útjára lépett Medgyesegyháza születését és gyors megerősödését, kistáji szerepének egy negyedszázad alatt bekövetkezett izmosodását már a kortársak is elismeréssel vagy irigységgel kevert csodálattal fogadták. A település azóta is az életrevalóság, a mozgékonyság, a közérdekű összefogás gyakran emlegetett példája a megyehatáron belül és azon messze túl. A közvélekedés megfelel a történeti valóságnak, mindamellett településünk históriájának csak az utóbbi évszázadát villantja fel. Feladatunk az, hogy a medgyesi terület múltját a török hódoltság lezárulásától a XX. század elejéig eljutva rendszerezzük a későbbiekben még számos ponton bővíthető történeti tényeket. Sajnos, Medgyesegyházához nem volt kegyes a sors az 1920 előtti levéltári források megmaradása és a megmaradtak hozzáférhetősége tekintetében sem. Településünk az itt tárgyalt teljes időszakban Arad vármegyéhez tartozott. A vármegye dokumentumainak több évet igénylő, rendszeres végigbúvárlása — bár érdemi eredménnyel kecsegtetne — nem látszik kivitelezhetőnek. A községünket is ellenőrző-irányító eleki járási szolgabíró majd főszolgabíró irataiból csak későbbi töredékek maradtak. A legsúlyosabb csapást az 1920 előtti községi képviselőtestületi és közigazgatási írásos dokumentáció teljes pusztulása jelenti. A régebbi és újabb helytörténeti és megyeismertető munkákban közölt medgyesi adatok mellett az egykorú aradi és békéscsabai újságokból, az országos lapokban megjelent néhány olvasólevélből szerezhetünk fontos történeti információkat. Ilyen okokból kell különösen értékes forrásanyagnak tekintenünk a helyi illetve a községünk területével történetileg kapcsolatban álló egyházközségek (a békéscsabai evangélikus, az eleki, kétegyházi és medgyesbodzási római katolikus) és az illetékes egyházmegyék fennmaradt jegyzőkönyveit, iratait, nyilvántartásait. Az 1920 utáni vármegyei közigazgatás dokumentumai egyfelől teljesebbek, másfelől pedig a szegedi (Csongrád megyei) és a gyulai (Békés megyei) levéltárban kutathatóak. Medgyesegyháza múltjának most vázlatosan áttekintett két évszázada az 1880-as évek második feléig — nem meghatározó eltérésekkel — azonos szálon futott a Csanád és Arad megyei kincstári puszták s az azokon több hullámban 1814-től keletkezett dohánykertész telepes községek — szerződéses telepítvények — történetével. A telepítvényes községek históriájának igen színvonalas kutatása, döntően a Csanádra vonatkozó eredmények, alapvető eligazításokkal szolgálnak Medgyesre vonatkozóan is.

1 Ke1 A kiterjedt irodalomból csak az utóbbi évtizedek legfontosabbnak tartott munkáit soroljuk föl: S. SÁNDOR PÁL: A XIX. század végi agrárválság Magyarországon. Bp., 1958., TAKÁCS LAJOS: A dohány-