Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

DÉL-ALFÖLDI MEGFIGYELÉSEK A TÁRSADALMI NORMÁK ÉS ÉRTÉKEK VÁLTOZÁSAIRÓL Az alföldi társadalom közelmúltjának és jelenének térbeli jellemzésére törekedve nem nélkülözhetjük az elfogadott és érvényesülő etikai normák és a belőlük kiformálódott értékrend vizsgálatát. Már előzetesen jól körvonalazni lehet a feltárás méreteit és a kutatás körét, azt, hogy a megfigyelés a „megcélzott" népesség egészére vagy csak a jellegadó rétegeire, netán éppen az arctalannak látszó csoportjaira vonatkozzék. Két feltételnek mindenképpen teljesülnie kell: Nem változhatnak az adatgyűjtés alapszem-pontjai, sem idősorok szerint, sem pedig területi összehasonlításban. Ezzel együtt biztosítani kell az érdemi új és legújabb tényezők érzékeny számbavételét, valóságos súlyuk szerinti értékesülésükkel a teljes folyamatban. Tudomásul kell vennünk, hogy csak a tudományban léteznek viszonylagos meghatározottságukban is a társadalom nagyon is eltérő kiterjedésű és most különösen mozgásban, átalakulásban lévő „egységei", összetevői, képletei. A társadalomtudományok ún. nyomon követő, oknyomozó és csak jelentős hibaszázalékkal vállalható futurológikus jellege mindezt részben magyarázza is. Az idevágó tudományos definíciók tartalmában felbukkanó árnyalatok nem ritkán a mélyebb eltérések kialakulásáról tanúskodó előjelek. A tudományos megalapozású társadalomképeknek a közéletben, a hétköznapi használatban nagyon ellentmondásos az „aprópénzre váltása". Általánosnak mondható a torzító társadalmi egyszerűsítés, az első hallásra nyilvánvalóan szubjektív fogalomalkotás és használat. Az Alföld-kutatás jelentős szerephez juthat abban, hogy a közvélemény alakításában lényegesebb funkcióval rendelkező fórumok és személyiségek ne csorbítsák hitelüket a társadalomismeret feltűnő hiányaival. A köztörténet alapvonalai között, a táj történet fő tudnivalói sorában külön jelentősége van a társadalmi értékrend korábbi és mostani összetevői közötti egybefonódások felismerésének és tudomásulvételének, a túlnyomórészt íratlan „zsinórmérték" s az abból következő magatartás és cselekvés elfogadásának. Az egymást átszövő kisebb-nagyobb élet- és érdekközösségekből felépülő helyi és regionális alföldi társadalom reális állapotrajzához és megnyeréséhez az előzőekre figyelő, vonzó és világos jövőkép fő vonalai ugyanakkor nélkülözhetetlenek. A társadalmi állapotvizsgálatok leginkább megbízható alapjai a népesség tagozódását a mikroszinttől elindulva egy vagy több időmetszetben leíró és elemző településgeográfiai munkák, továbbá az egységes szempontú, részletező demográfiai és más adatfelvételek. Távol állnak tőlük a hitelesség tekintetében a családi-egyéni fogyasztásra, a jövedelmi és vállalkozási viszonylatokra vonatkozóan megtudható tények. Elvben pontosak, a gyakorlatban viszont csak megkésve és korlátozottan használhatóak az in-