Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)
II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM
1895 és 1935 között a középparaszti kategóriához tartozó birtokok területe gyarapodott legerősebben. 1935-ben 3890 gazdasággal és 64 684 kat. hold földdel több tartozott ide, mint negyven évvel korábban. A gazdagparaszti birtokok részesedése lassú csökkenést mutatott. Bár a földínségen jóformán semmit sem enyhített, több mint kétszeresére nőtt a kisparaszti gazdaságok, ill. a töredékföldes parasztok birtokterülete, az e csoportokba tartozó gazdaságok száma. A birtokstruktúra általános képében fontos változást jelentett, hogy 1895-től 1935-ig a parasztföld a megye területének fele helyett annak több mint kétharmadára terjedt ki. A végeredményben lassan javuló birtokmegoszlás szociális pozitívumait a mezőgazdaság korszerűtlensége, a súlyos agrárolló, s nem utolsó helyen a rendszert megrázó gazdasági válság tette semmissé. A harmincas évekre már minden reális szemlélő előtt nyilvánvaló volt, hogy az adott termelési szerkezet és termelési technika mellett az agrártúlnépesedés következményeivel képtelen megküzdeni a magyar mezőgazdaság. A birtokmegoszlás területi különbségeiben a századfordulóhoz képest nem történtek nagyobb változások a megyében. A korábban megjelölt nagybirtokos övezet még plasztikusabban kirajzolódott. Új elem volt a banktőke szerepe a nagybérletekben. Ennek egyik legismertebb példája a sarkadi Almássy-birtokon 1916-tól fogva kialakított 12 ezer kat. holdas Magyar Föld Rt., a Magyar Altalános Hitelbank, majd 1929-től az Alföldi Cukorgyár Rt. révén ugyanazon tőkéscsoport vállalkozása. 46 E gazdaság igen korszerű iparinövény-termesztést, öntözést stb. honosított meg — a legkíméletlenebb kizsákmányolás árán a cselédség és a munkások irányában. (MÁRAI GY.-LEEL-ŐSSYK. 1965. 84-85.) A húszas években hallatlanul magasra szökött földárak (80-120 mázsa búza árát kérték egy kat. holdért!) a válság idején leestek. Az adásvétel lelassult, a bankok maximum a becsérték 25-30 százaléka erejéig nyújtottak kölcsönt a földre. Kevésbé változtak a földhaszonbérek. A kisparaszti és földmunkás bérlők kat. holdanként évi három-három és fél mázsa búza fejében tudtak csak bérlethez jutni. 47 A parasztbirtokok esetében egyre szembetűnőbbé vált az ingatlanok túlzott elaprózódása az öröklések, vásárlások következtében. 1934. évi vizsgálatok szerint Békés megyében az 59 170 parasztbirtokos földje 235 517 parcellában, azaz átlagosan négy darabban feküdt. (HANTOS L. 1944. 17.) A Horthy-rendszer nagybirtokvédő politikája az adók és más közterhek megállapításában is kifejezésre jutott. (33. táblázat) (SARKADI KESZTYŰS L. 1938a. V. tábla.) 33. táblázat Az egy kat. holdra eső évi közteher 1936-ban szántóföld esetében (pengő) Uradalmi szántóföld Paraszti szántóföld ~ Í4,09 12,95 Békésen Vésztőn 10,74 9,14 46 BML Gyulai Törvényszék ir. Hb. 402/1915. alapsz. CSML Csanád vm. Gazd. Egy. ir. 366/1930, 30/1936, 29/1937, 22/1938.
