Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

A megye főbb településeinek forgalmi vonzását a vasúti személyforgalom alakulásán is le tudjuk mérni. (28. táblázat) 1885 és 1913 között Békéscsabán megháromszorozódott, Orosházán pedig tizenkétszeresére nőtt a felszálló utasok száma. (SZABÓ F. 1965. 416, 513.) Békéscsaba egyre növekvő gazdasági súlyának, forgalmi központ voltának a következménye volt, hogy 1873-ban és 1896-ban Békéscsaba polgári elemei — az orosháziak és a szarvasiak támogatásától kísérve — felvetették a megyeszékhely megváltoztatásának gondolatát. Az éles vitákat kiváltó javaslat a megye nagybirtokosainak és közigazgatási vezetőinek ellenállása miatt lekerült a napirendről. A világháború hatása a gazdasági életre Az első imperialista világháború súlyos terheket hozott megyénk népe számára is, s tovább mélyítette a tömegek szociális nyomorát. A gazdasági élet lassú és visszaesésekkel teli fejlődését hosszabb időre derékba törte. A háború kitörésekor a lakosság 10%-át, 33 ezer férfit vonultattak be a megye területéről. Ez azonnali, súlyos munkaerőhiányt teremtett a kézi erőre épülő mezőgazdaságban. A lóállomány igénybevétele az igaerőt csökkentette. (FANCSOVITS GY. 1965. 569-573.) Az ellátási nehézségek, a fűtő- és nyersanyaghiány hamarosan jelentkeztek. A kíméletlen katonai-adminisztratív módszerek (különösen a sorozatos rekvirálások) mellett a nagy erkölcsi-politikai nyomással kipréselt hadikölcsönök is a lakosságot terhelték. A militarizált gazdasági életet a termelés jelentős visszaesése, az állandó áremelkedések, a hiánycikkek, a pótanyagok, a gyorsan romló életszínvonal, a rossz munkakedv jellemezte. Mint általában, nálunk is megerősödött a spekuláció; egyes kereskedők, malomtulajdonosok, a hatósági elosztás irányítói hihetetlen haszonra tehettek szert. A mezőgazdasági termelésben a vetésterület észrevehető csökkenése (Békés megyében 1916-ban 48 705, 1917-ben 29 686, 1918-ban 17 127 hektár maradt bevetetlenül) mellett a terméseredmények nagy visszaesése következett be, a rossz művelés miatt. Ezt csak súlyosbították az időjárás következményei. A hivatalos adatok (29. táblázat) szerint a békeidőhöz képest 1916-1918-ban búzából 25-50, kukoricából 5080 százalékkal kevesebb volt a megyei össztermés. Fellendülést csak a cukorrépa mutatott. (M. Stat. Évk. 1916-1918. 48-50.) AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL 1944-IG 29. táblázat Össztermés Békés megyében 1916-1918-ban (mázsa) Ev Búza Kukorica Cukorrépa 1916 1917 1918 832 147 1 106 357 686 214 679 824 575 998 226 070 298 280 339 038 378 505