Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

indult békéscsabai Tevan nyomda nemcsak a közigazgatási és kereskedelmi nyomtatványok készítésében, hanem a magas színvonalú könyvkiadásban is úttörő szerepet játszottak. A Kner-cég 1910-ben 60 főt foglalkoztatott. Jelentősebb üzem volt az 1860 óta fennálló gyulai Dobay nyomda is. Elszaporodtak a kis nyomdák: A háború előtt a mai megye területen közel húsz működött már. Megyénk egyik korai üzemalapítása volt (1881-től) a gyulai gyufagyár. A nyolcvanas években 70-100, a századforduló után 50-70 munkást foglalkoztatott. Nehezen bírta a cseh gyufaiparral a versenyt. (Aradi Ker. és Ipk. jel. 1884, 1886, 1889.) Mint üzem is fontos szerepet játszott az 1904-ben létesített és 1910-ben már 34 főt foglalkoztató békéscsabai városi villamosmű. Évi áramtermelése 1906-1914 között 275 ezer kWó-ról 817 ezer kWó-ra nőtt. (ÁDÁM G. 1915.) A bútoriparban két kisebb üzem jött létre Békéscsabán. 1910-ben együttesen 122 munkásuk volt. 1912-ben alakult a Gyulai Képkeretlécgyár Rt., 30-35 alkalmazottal. (SZILÁGYI M. 1970b. 50-60.) A kiegyezés korának második felére esik két háziipari technikájú iparág meghonosodása megyénkben. Az egyik a cirokseprőgyártás: Kisebb műhelyek után 1894-ben indult a szezonban 100-120, nyáron 30-50 férfi és női munkást foglalkoztató orosházi Tafler-gyár, amely hosszabb ideig Orosháza legnépesebb üzeme volt. Termékeinek nagyobb felét exportálta. (SZABÓ F. 1965. 437.) A csorvási Wenckheim-uradalomban is volt 1903-tól fogva egy seprőkötő üzem, 30-40 dolgozóval. Termékeit Bécsen át értékesítették. A másik iparág a békési kosáripar, amely 1893-1896 között kosárfonó tanfolyamként, majd állami kosárfonó iskolaként átlagban mintegy 30 tanulóval működő intézményből nőtt ki. 1912-ig 120 kosárfonót képeztek Békésen. (Aradi Ker. és Ipk. jel. 1912. I. 86-88.) Nem tanulság nélkül valók azok a sokszor éveken át szőnyegen forgó 1914 előtti gyáralapítási tervek sem, amelyek főképpen a tőkehiány, másfelől pedig a mezőgazdasági munkaerő fogyásától, drágulásától tartó nagybirtokosok és gazdagparasztok ellenállása miatt meghiúsultak. Békéscsabára többek között dohánygyárat, cukorgyárat, Orosházára a gyulai harisnyagyárhoz tartozó telepet, Szarvasra gombgyárat, Gyulára konzervgyárat akartak. A kereskedelem és a hitelélet A területünkön folyó kereskedelemben tovább nőtt az agrártermékek felvásárlásával és továbbításával foglalkozó ágazat szerepe. A kapitalista szabadverseny körülményei között a kereskedelem funkciói messzemenően kiszélesedtek. A gyors haszonszerzés érdekében mindenki kereskedett, aki megfelelő tőkéhez jutott: a malmok s általában az üzemtulajdonosok, a kisebb-nagyobb bankok, takarékpénztárak s maguk az uradalmak is. A kereskedők szívesen fektették tőkéjüket nagy földbérletekbe, vállalkoztak gyáralapításokra is. Az önellátás arányai a paraszti háztartásokban is csökkentek. Megjelentek a polgárosult igények a viseletben, a lakásberendezésben, részben korszerűsödött a gazdál-