Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)
II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM
vei. 35 A századfordulóra területünkön is kialakult állami támogatással néhány ún. minta parasztgazdaság. 30 A későbbiek s mai terveink szempontjából is figyelmet érdemelnek az öntözéses termelés első megyebeli kísérletei. A gyomai Wodianer-uradalomban 1885-től, a mezőhegyesi ménesbirtokon 1891-től, Szarvason gróf Bolza Pál birtokán 1895-től fogva folyt öntözéses szénatermesztés. (KOLOSSVÁRY Ö. 1899. 118-119.) A békéscsabai Élővíz-csatorna lehetőségeit felismerve 1895-ben határozatot hozott a megyegyűlés az öntözések megindítására. 1901-ben 175 kat. hold szikes területen, állami kísérleti telepként, országosan a legelsőként megindultak a kísérletek a békéscsabai öntözött réten. Főleg szénatermesztéssel, de répa- és rizsvetéssel is eredményesen foglalkoztak. (SZABÓ F. 1970. 166-167.) A kilencvenes években az aradi kultúrmérnöki hivatal kidolgozta az ún. Arad-csanádi öntözések részletes tervét. Ez századunk elején kibővült Békés megye területére is. (Aradi Ker. és Ipk. jel. 1891. 22-25.) A bolgár rendszerű, üzletszerű zöldségtermesztés művelői a századforduló után tűntek föl kisebb számban. (PALOV J. 1971. 553-554.) Az állattenyésztés. A jószágtartásnak a súlya a növénytermesztés vezető szerepe mellett is jelentősen nőtt 1867-1914 között. A megyei összesítő adatok (21. táblázat) a szarvasmarha- és a sertésállománynál a kilencvenes évek derekáig tartó, igen erőteljes gyarapodásról vallanak. A lólétszám stagnált, a juhok száma erősen fogyott. (1870. évi népszáml., VARGHA GY. 1899.; Aradi Ker. és Ipk. jel. 1909; M. Stat. Közi. új sor. 41. k.) Mindez nem mindenben felel meg az országos tendenciának. (ÉBER E. 1961. 283.; KISS A. 1958. 5.; FÜR L. 1970. 267-283.) Területünkön a századforduló körül — a sertésvész, az egymást követő aszályos évek s kiemelkedő okként a földhiány miatt — súlyosabb volt az állatállomány visszaesése, mint országosan. 21. táblázat Az állatlétszám alakulása Békés megyében 1870 és 1911 között (db) Év Szarvasmarha Ló Sertés Juh 1870 46 063 57 673 83 646 228 928 1884 52 825 44 293 108 802 180 929 1895 74 906 56 251 206 570 108 445 1907 65 164 42 731 118 613 ? 1911 77 926 53 607 195 949 83 516 Az állatfajok egymáshoz viszonyított arányában is a sertések számának erősebb, a szarvasmarhák számának mérsékeltebb gyarapodását s a lovak arányának lassú csökkenését kell rögzítenünk. Száz darab szarvasmarhára 1884-ben 84 ló és 206 db sertés, 1895-ben 75 ló és 275 db sertés, 1911-ben 69 ló és 251 db sertés jutott. Mindez a CSML Csanád vm. Gazd. Egy. ir. 65 és 92/1896. CSML Csanád vm. Gazd. Egy. ir. 91/1899.
