Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

1907-ben 195 aratógép volt Békés megyében, legtöbb az orosházi járásban.

33 Az 1906os nagy aratósztrájk hatására Kelet-Csanád birtokosai 123 aratógéppel külön „aratógép-szövetkezetet" tartottak fönn 1907-1911 között.

34 A gabonarosták száma Békésben 1895-ben 3419-et mutatott. (VARGHA GY. 1899. 42.) A gépesítésben a századfordulóra elért s a megye déli és középső részeire koncentrálódó eredményektől messze elmaradt területünk a műtrágya használatában. 1912-ben Békés megyében 5,7 kg szuperfoszfát jutott egy kat. holdra. Ez az arány jobb a környező megyéknél, de csak fele az országos átlagnak, kilencede a Pozsony megyeinek, hatoda a Nyitra megyeinek. (KATONA B. 1914. 28.) Az I. világháború előtti Magyarországon Békés a kilencedik helyen állt a legnagyobb kukoricatermelő megyék között, s az akkori ország össztermésének 2%-át adta. Jelentősebben csak Torontál, Bács-Bodrog, Temes és Bihar megyék előzték meg. (M. Stat. Közi. új sor. 66. k. 13.) A vetésterület nagy ingadozásait és az időjárás időnkénti katasztrofális következményeit is érzékeltető 18. táblázat az átlagtermés nagy kilengéseiről tanúskodik. (Aradi Ker. és Ipk. jel. 1893-1895; M. Stat. Közi. új sor. 66. k. 168-169.) 18. táblázat Békés megye kukoricatermesztésének főbb adatai 1891-1915 között Év Össztermés (q) Átlagtermés (q/kat. hold) 1891 1 327 930 13,61 1892 983 534 9,45 1893 1 651 804 14,87 1894 199 269 2,71 1895 846 611 11,49 1901-1905 587 427 6,04 (öt év átlaga) 1906-1910 1 197 898 9,52 (öt év átlaga) 1911-1915 1 278 190 9,91 (öt év átlaga) A fő szemestakarmányt jelentő kukorica termesztésének az adottságokhoz képest szerény szinten állandósult eredményei az állattartás lehetőségeit is jórészt behatárolták. Az istállózó tartás általánossá válásával megnőtt a szálas és gumós takarmánynövények vetésterülete is. (19. táblázat) így a takarmánybázis — az aszályos éveket nem számítva — lényegében egyensúlyban volt az állatlétszámmal. (Hiv. Stat. Közi. 1873. III. füz.; Aradi Ker. és Ipk. jel. 1888, 1910.) BML Békés vm. alisp. ir. 294/1907. CSML Csanád vm. Gazd. Egy. ir. 137/1908, 1352/1911.