Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)
II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM
6. táblázat A telkesjobbágy és a zsellér családfők száma és aránya Békés megyében 1772-1847 között telkesjobbágyok száma aránya %-ban házas zsellérek száma aránya %-ban hazátlan zsellérek száma aránya %-ban zsellérek együtt %-ban 1772 3779 50,4 2662 35,5 1051 14,1 49,6 1793 6400 57,5 2921 26,2 1810 16,3 42,5 1828* 7860 41,5 9175 48,4 1915 10,1 58,5 18 46 * 10653 41,2 15268 58,8 58,8 1847 5999 39,1 6291 40,9 3065 20,0 60,9 -ban és 1846-ban nem a családfők, hanem a felnőtt férfiak számát mutatták ki az egyes rétegeknél. A Békés megyei zsellérség számára már az 1820-as évek tájától az Alföldön aratási munkát kereső felvidéki szlovák vándormunkások, továbbá a bihari hegyek falvaiból hozott román aratók jelentettek versenytársat. Békés megye késő-feudális jobbágy társadalmának rétegződése (6. táblázat) igen erős tagozódást mutat és a társadalmi válaszfalak megmerevedéséről tanúskodik." Az urbárium bevezetésétől a XVIII. század végéig az általános viszonyok javultak, a telkesjobbágyok száma mintegy 70 százalékkal emelkedett. A XIX. század első negyedében kimutatott rohamos elszegényedés a reformkorban lelassult, de nem állt meg. A megyén belüli területi különbségek a társadalmi megoszlásban is számottevők voltak. Az 1780-as évek derekán Békés megye jobbágyságának 54,4%-át tette ki a zsellérség. Az idecsatolt csanádi rész akkor egyetlen településén, Battonyán, gyakorlatilag azonos — 53,2% — volt a zsellérség aránya, a ma Békéshez tartozó bihari területek 9 településének átlagában viszont a zsellérség elérte az igen magas 70,3%-ot. (DÁNYI D. és DÁVID Z. 1960. 22-38.) Nincs lehetőségünk ezúttal a telki állománnyal rendelkezők rétegén belüli tagolódás további elemzésére. A kelet-csanádi telepes községekben telkesjobbágyok nem voltak, a kertészek kivétel nélkül zsellérsorban éltek. (OLTVAI F. 1964. 80-92., TAKÁCS L. 1964. 116-122.) A helytörténeti irodalom megállapításait erősítve, ill. adatokkal kiegészítve (SZABÓ P. 1965. 281; SZÁNTÓ I. 1970. 64.; OLÁH J. 1972. 120-121.; IMPLOM J. 1973. 112.; RÁKOS I. 1973. 126.) a régi Békés megye nyolc nagyobb településének fejlődésvonalával (Z táblázat) érzékeltetjük a területi eltéréseket. 12 " A táblázat forrásai: KOVACSICS J. 1957. 20-21. tábla, BML, Békés vm. nemesi közgy. ir. 1049/1793. SZABÓ F. 1964. 14-15. FÉNYES E. 1847. I. 48-49. Számításainkban figyelmen kívül hagytuk az ún. „szolgák" rétegét, amely 1793-ban 466, 1847-ben pedig 1172 személyt tett ki. 12 BML Békés vm. nemesi közgy. ir. v 1049/1793, 62/1825, 2963/1847. (Adóösszeírások.)
