Káldy-Nagy Gyula: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben - Dél-Alföldi évszázadok 24. (Szeged, 2008)

ELŐSZÓ

száma több mint 11000 lehetett, vagyis olyan nagy méretű csata volt, ami szinte leírhatatlan és hihetetlen, ilyen a közel múltban nem volt.

1 Időközben a szultáni udvarban nagy riadalom támadt, mert a ruméliai beglerbég jelentette, a szegedi szandzsákbég megírta neki, hogy a hitetlenek megostromolták Szeged várát. Ennek hírére a szultán március 4-én hadba szólította a ruméliai beglerbéget és a Balkánon szinte valamennyi szandzsákbéget, hogy csapataikkal csatlakozzanak a beglerbéghez, szigorúan meghagyva, hogy akár tímár-, akár ziámet-birtokos legyen, ha nem megy, kivégzik.

2 A szultán március 7-én válaszolt a budai pasa levelére, melyben megdicsérte őt, hogy „a tízezernél több hitetlen egy részét levágták, mások a vízbe fulladtak, s így a várban lévő muzulmánok megmenekültek." A dicsérettel együtt elrendelte neki „Törekedjék arra, hogy Szeged szétszéledt lakóit visszatelepítse, és őket megnyerve a tartományt újjáélessze."

3 A budai pasa idézett jelentésének utolsó mondatában ugyanis ezt írta: „Szeged városában senki sem maradt, még a környék falvaiban lakó ráják legtöbbje is szétszéledt." A fenti jelentést olvasva bizonyára feltűnt, hogy a budai pasa mennyire szeret nagy szavakkal beszélni, mennyire dobálódzik a számokkal. így a Tóth Mihály csapata által levágott és fogságba ejtettek számával kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a szegedi vár őrsége 1552-ben a török zsold-defterek szerint 348 fő volt és az 1546. évi tímár-defter szerint a zsold összegének megfelelő jövedelmű tímár-birtokrésszel javadalmazott várkatonák száma 166 lehetett.

4 A törökök által fogságba ejtettek számával kapcsolatban pedig hivatkozhatunk a szegedi vár ostroma után 1552. március 12-től június 26-ig vezetett defterre, mely szerint 123 férfi és nő esett ekkor rabságba, továbbá 670 szarvasmarha és 36 ló és az ostromlók zsákmánya lett és ezek értékének ötödrészét a kincstárnak be kellett fizetni; egy-egy férfi, illetve női rab értékét 2001500 akcséra becsülték.

5 Ennél többen, de nem több ezren estek rabságba. Ami pedig a budai pasa jelentésének utolsó mondatát illeti, mely szerint Szeged városban senki sem maradt, mert a lakosság szétszéledt, legyen szabad az alábbiak során Szeged város korábbi, illetve későbbi összeírásainak adataira hivatkozni. Szeged városban az 1522. évi tizedösszeírás szerint 1449 család lakott,

6 vagyis megközelítőleg 7500 lélek élt itt. Az első török összeírás alkalmával, 1546-ban nem sokkal kevesebbet, 1345 családfőt vettek nyilvántartásba Szegeden.

7 Összehasonlításul megemlíthető, hogy Angliában, melynek lakossága 1550 körül 3.1 millió volt,

8 köze1 A budai pasa keltezés nélkül küldött jelentése megtalálható Isztanbul, Topkapi Sarayi Müzesi Ar§ivi E 1098. 2 Dávid G.-Fodor P.: A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1544-1545, 1552), Bp., 2005. 287-289. 3 Uo. 307-308. 4 Velics A.: Magyarországi török kincstári defterek. Bp. 1886. I. 69-70. és Isztanbul, Bagbakanlik Osmanli Ar§ivi, Tapu defteri 1044. 5 Bécs, Nat. Bibi. Türk Hss. Mxt 596. és Fekete L.-Káldy-Nagy Gy.: Budai számadáskönyvek 1550-1580. Bp., 1962. 606-607. 6 Bálint S.: Az 1522. évi tizedlajstrom szegedi vezetéknevei. Bp., 1963. 7. 7 Paris, Bibi. Nat. Mss. Rurc. Suppl. 76. 8 J. Landers: The Field and the Forge. Popul ation, Production, and Power in the Pre-industrial West. Oxford, 2003. 25.