Káldy-Nagy Gyula: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben - Dél-Alföldi évszázadok 24. (Szeged, 2008)

A ZONBORI NÁHIJE

lentized 50 káposzta- és kendertized 40 vörös- és fokhagymatized 30 sertésadó 70 tűzifa- és szénaadó 750 malomadó 2 kerekű után 100 menyasszonyadó, hordóadó és esetleges bírságpénz 134 1. Piperos puszta neve korábban Pipa volt, Iványi szerint az 1280-1347 években a Zombortól ÉNy-ra fekvő Bezdán határához tartozott (im. II. 48. és V. 99.); Piperes néven még ma is odatartozik, ld. Gyalay im. 571. Piperos falunak két kerekű nagyobb malma volt, mely az adó összegéből következtetve egész évben járhatott, Piperos tehát nem sekély vizű patak mellett fekhetett. 450. KISDAVIDOVA puszta, a nevezett [Piperos] falu lakosai kezén.

1 1. Kisdavidova puszta feltehetőleg a Bezdán határához tartozó Piperos falu és a Dávod községtől D-re fekvő Alsó-Davidova falu (ld. fentebb a 433. sz. tételt) között feküdt. Kisdavidova puszta jövedelmét Piperos falu jövedelmével együtt jegyezték be. 451. SZENGYÖRGY falu, a nevezetthez tartozik.

1 Radona Filip primikür, fia Radivoj, Radul Radoszav, fia Radoné, Icvetko Ivan, Radul Radoné, fia Grubacs, Miiina Radoné, Radoné Nikola, Pétre Radman, testvére Milos, Iszkoroszav Radohna, fia Radul, Jovan Radohna, fia Diragojlo, Vukdirag Filip, fia Pavun, Isztepan Milos, Radvan Radics, fia Nikola, Gojko Dobrics, Vukszan Zsivko, Viranes Bogdán, Viranes Vuk, Gyura Hrela, Manojlo Damjan, Jankó Radoné, Vukoszav Petko, Radoné Bratiszav, Radics Vuk, Radoné Isztrahina, Radics Isztepan, Radoné Mioko, Grubacs Radoszav. A családok száma: 26. A jövedelem dzsizje-adóval: 12550 kapuk száma 25 1250 búzatized 400 kile 5600 kevert tized 250 kile 2000 tűzifa- és szénaadó 1250 méhkastized 112 káposzta- és kendertized 114 lencsetized 15 vörös- és fokhagymatized 25 bosztán-kertadó 50 juhadó 1550 sertésadó 46 malomadó 1 kerekű után 15 menyasszonyadó, hordóadó és esetleges bírságpénz 523 1. Szengyörgy, azaz Szentgyörgy falu később elnéptelenedett és helyét sokáig a Zombortól É-ra a Gyurity puszta (ld. Lipszky térképén) neve jelölte (Csánki II. 209.). Hosszú ideig Nagybaracskához tartozott, majd 1941-ben György puszta néven Garához csatolták, majd 1947-ben innen kiválva Bácsszentgyörgy néven önálló község lett (ld. Gyalay im. 532. és 759.). A tímár-defter szerint Szentgyörgy falu szultáni hász-birtok volt. 452. ISZLOKRA falu, a nevezetthez tartozik.

1 Ratko Pavle primikür, fia Diraga, Viranes Radvan, Rajak Botity, fia Mihajlo, Vukszan Rajak, Vucsihna Dragity, testvére Kosztadin, Radoné Mility, fia Joko, Vukdirag Bratity, Grubacs Radoszav. A családok száma: 18. A jövedelem: 4800