Káldy-Nagy Gyula: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben - Dél-Alföldi évszázadok 24. (Szeged, 2008)
A ZONBORI NÁHIJE
kapuk száma 18 900 búzatized 180 kile 2520 kevert tized 92 kile 744 tűzifa- és szénaadó 900 méhkastized 140 káposzta- és kendertized 56 bosztán-kertadó 36 lencsetized 26 juhadó 1000 sertésadó 126 menyasszonyadó, hordóadó és esetleges bírságpénz 552 1. Szenmárton, azaz Szentmárton falu Bácsszentiván mellett lehetett (Györffy im. I. 729.). Szentiván falu Zombortól D-re a Mosztonga folyó mellett feküdt, ld. Lipszky térképén: Sz. Ivány. Szentmárton falu a tímár-defter szerint szultáni hász-birtok volt. 368. GAZJA BILA [?] puszta lakatlan, a nevezett [Szentmárton] falu lakosai kezén. 1 A jövedelem: 1470 búzatized 72 kile 1008 kevert tized 29 kile 392 szénatized 70 1. A puszta neve a diakritikus pontok hiánya miatt bizonytalanul olvasható. A Gazja Bila nevet HalasiKun Tibor közölte (Unidentified Medieval Settlements, in: AO III. 118-119.), de — ahogyan ezt hasonló esetekben tenni szokta — kérdőjel nélkül. A puszta neve az 1560. és az 1578. évi összeírásban, sőt az 1570. évi tímár-defterben is megtalálható, de a diakritikus pontok nélkül. A tímár-defter szerint az 1470 akcsét jövedelmező puszta szultáni hász-birtok volt. 369. SZENKIRÁL falu, a nevezetthez tartozik. 1 Vujics Radvan, Radoszav Jovan, Vukmir Radivoj, fia Icvetko, Nikola Pétre, fia Tihajo*, Icvetko Radvan, fia Vujics, Damjan Doslac, testvére Radoné, Icvetos Doslac, Pejak* Nikola, Jakoje Radov, Pavle Nikola, Pétre Gyura, Nikola Szelak, Pop Manojlo Tódor, Martin Tódor, Dejan Vukity, Mihal Icvetos, Diragoje Nikola, Vukdirag Doslac. A családok száma: 18. A jövedelem: 6150 kapuk száma 17 850 búzatized 200 kile 2800 kevert tized 72 kile 576 tűzifa- és szénaadó 850 méhkastized 72 káposzta- és kendertized 36 lencsetized 15 makk-jövedelem 35 bosztán-kertadó 34 juhadó 442 sertésadó 64 menyasszony adó, hordóadó és esetleges bírságpénz 375 1. Szenkirál, azaz Szentkirál falu Apatin és Szond között feküdt (Borovszky, Bács-Bodrog, 33.), ld. Lipszky térképén Apatin és Szonta (Szond). Valójában ez a Szenkirál, Dolna Szenkirál, azaz Alsó-Szentkirál volt; ezt a falut az 1578. évi összeírásban már ezen a néven jegyezték be. Volt ugyanis egy Felső-Szentkirál, azaz Górna Szenkirál falu, ld. alább a 416. sz. tételben. A tímár-defter szerint a Szenkirál falu szultáni hász-birtok volt.
