Káldy-Nagy Gyula: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben - Dél-Alföldi évszázadok 24. (Szeged, 2008)

A SZOBOTKAI NÁHIJE A NEVEZETT LIVABAN

320. PUCSA puszta lakatlan, a nevezetthez tartozik.

1 A jövedelem tizedből, legelő- és szállásadóból: 900 1. Pucsa puszta azonos a Szabadka DK-i határában. Ludas szomszédságában fekvő Pucs pusztával, ld. Lipszky térképén. A tímár-defter szerint Pucsa puszta a szegedi náhijében Kovász falu 6000, az ugyanott fekvő Hanta puszta 800 és a Szegedi-rét szigete 400, valamint a nevezett tímár-birtokon vándor sátorozok 300 akcse iszpendzse-adójával együtt évi 8400 akcse hozamú tímár-birtok lett, melynek haszonélvezeti jogát Ali tímáros nevére írták. 321. KALÁCSA és KISKALACSA puszta Vastorog falu közelében, a nevezetthez tartozik.

1 A jövedelem: 2000 búzatized 10 kile 140 kevert tized 15 kile 120 szénatized 140 legelő- és szállásadó 1400 1. Kalácsa valójában Zentához, nem pedig Vastoroghoz azaz Ostarákhoz volt közel, ld. Lipszky térképén (ld. még Zenta monográfiája I. 220-221.). Kalácsa pusztát mint Vastorog (Ostorák) szántóföld területét már fentebb nyilvántartásba vették, ld. a 282. számú tétel alatt. A tímár-defter szerint Kalácsa és Kiskalacsa puszta a zombori náhijében Iványa falu 4280, az ugyanott fekvő Bákavár [Békavár] puszta 500 és a bácsi náhijében Kerek falu 4000 és az ugyanott levő Vicsmán* [Vicmánd?] puszta 1220 akcse jövedelmével együtt évi 12000 akcse hozamú javadalombirtok lett, melyet Halil bin Ibrahim tímár-birtokos nevére írtak. 322. KÁPOSZTA* puszta Tavankút puszta közelében, a nevezetthez tartozik.

1 A jövedelem legelőadóból: 500 1. A puszta nevét azonosítani nem sikerült, de fekvése hozzávetőlegesen meghatározható, mert az ismeretes, hogy Tavankút puszta Szabadka DK-i határában található, ld. Lipszky térképén; egykor Szabadkához tartozott (Gyalay im. 1260-1261.).