Káldy-Nagy Gyula: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben - Dél-Alföldi évszázadok 24. (Szeged, 2008)

A KALÁCSAI NÁHIJE TARTOZIK SZEGEDHEZ

158. CSORNA falu és CSŐSZ, a nevezetthez tartozik.

1 Bódi Péter, Nagy Márton, Csornai György, fia Gergel, testvére Sebestyán, Vida Miklós, fia Andriás, testvére Simon, Bódis Jákob, Nagy János, fia György, Vida György, testvére István, Bán Lőrinc, Adacsi Gyenös,

2 Nagy Imre, Cseket Pál,

3 testvére Andriás, Csornai Bálind, fia Ferenc, fia János, Borbás [csak így], fia Petör, Katana György,

4 Szakái Antal, fia Petör, fia Ferenc, Csornai János, Borbás Ferenc, Fodor István, Szabó Balázs, fia Petör, Karancsi Balázs,

5 fia János, Olá

6 Mihál vak, Istvánfi Lukács, Boni* ...[?] néma, Bodor Máté, Csorna Balázs felmentett,

7 Szakái Balázs, Varga András, István Jakab, Szabó Andriás, Fakir [„szegény"] Miklós süket.

8 A családok száma: 26 A jövedelem átalányösszegben: 12700 kapuk száma 27 1350 búzatized 421 kile 5894 kevert tized 274 kile 2192 lencse- és borsótized 42 lenmagtized 134 méhkastized 56 sertésadó 124 tűzifa- és szénaadó 1350 vöröshagymatized 16 juhadó 812 esetleges bírságpénz, menyasszonyadó és hordóadó 730 1. Csorna falu Szakmar község K-i határában feküdt, ld. a 75.000-es térképen: Csorna puszta (vö. Gyalay im. 1263-1264.). Ld. még Földrajzi névtár Bács-Kiskun megye térképén: Csorna és Csornai dűlő. „Csősz földje" az 1578. évi összeírás szerint is Csorna falu lakosai birtokában volt, vagyis a falu közelében lehetett. 2. Az 1560. évi összeírásban: Adacsi Dienös. 3. Uo.: Cseke Pál, testvére András. 4. Uo. és az 1578. évi összeírásban: Katona György. 5. Az 1560. évi összeírásban: Katacsi Bálás, fia János. 6. Uo.: Oláh Mihál; neve fölé ekkor írták, hogy „vak". 7. Uo.: Már ekkor neve fölé írták „felmentett", sőt még azt is „kulaguz" azaz „kalauz, vezető". 8. A török, illetve arab „fakir" szóval a magyarországi török összeírásokban nem igen találkoztunk, mert inkább a magyar „szegín" szót szokták használni. A tímár-defter szerint Csorna falu szultáni hász-birtok volt. 159. KISKÖRÖS puszta defteren kívüli, lakatlan, a nevezetthez tartozik.

1 A jövedelem: 1080 búzatized 50 kile 700 kevert tized 60 kile 160 szénatized 220 1. Kiskörös puszta azonos a mai Kiskőrös várossal. A „defteren kívüli" megjegyzés azonban téves, mert Kiskörös pusztát már 1560-ban nyilvántartásba vették, sőt még annak a 6 személynak a nevét is összeírták, akik Homokmégy, Csorna és Tén faluból használták a pusztát, ahol szállásaik is voltak, mert állataikat télen-nyáron ott tartották. 1578-ban tulajdonosai nevét feltüntetve, négy szállást írtak össze Kiskörösön. A tímár-defter szerint Kiskörös puszta szultáni hász-birtok volt.