Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

BEVEZETÉS

a napilapokban jelentkező publicisztika formájában. A korszak műfaji sajátosságai miatt azonban ezek önállóan nem nyújtanak elegendő információt az áttekintéshez, azonban őket teleologikusan összeválogatva, racionálisan egybegyűjtve és rendszerezve hasznos betekintést nyerhetünk az egyes intézmények fejlődéséről s azok bírálatáról. A rendelkezésre álló gyér irodalomban különösen nagyra becsülendő Máthé Gábor értekezése, amely a magyar polgári kori igazságszolgáltatási szervezet alapjainak megteremtéséről, az első reformperiódusról nyújt figyelemre méltó áttekintést.

2 Ezért művével — egyszersmind értekezésünk kiinduló pontjával — részletesebben is foglalkoznunk kell. A polgári átalakulást hozó 1848. évi törvénycikkek a bírósági rendszert ugyan érintették, de lényegében nem változtatták meg. Az 1848. évi XVIII. tc.-nek azonban mégis volt egy lényeges újítása: az esküdtszékek beemelése a magyar jogrendszerbe. A sajtószabadság új biztosítékának gyakorlati megvalósulásáról — az esküdtszéki eljárásról — részletesen Both Ödön készített elemzést.

3 Ugyanő dolgozta fel Szeged 1848. évi büntetőbíráskodását is.

4 Kutatásai mellett megemlítendő még a korszak büntetőjogát tárgyazó monográfia Sarlós Béla tollából.

5 A sajtóesküdtszékek 1867 utáni szabályozásáról és értékeléséről készített tanulmányt szintén Sarlós Béla,

6 valamint értekezést Révész T. Mihály.

7 Az előbbi munka azonban mára meghaladott nézetei miatt csak vitaanyagként hasznosítható leginkább, az utóbbi pedig az általában vett sajtójog és -viszonyok részeként taglalja az esküdtszéket, így az eljárásában és dogmatikájában nem érinthette részletesen azt. A sajtóesküdtszéki eljárásról Ödönfi Miksa értekezett hosszasan a 20. század elején írott munkájában, azonban annak jogszabályi alapját már nem az 1848. vagy az 1867. évi szabályozás, hanem a Bűnvádi perrendtartás (az 1896. évi XXXIII. tc.) XXX. fejezete adta.

8 Magáról az esküdtszék 19. század közepi intézményéről Réső Ensel Sándor nyújtott átfogó európai körképet.

9 A jury Bűnvádi perrendtartásbeli és kapcsolódó szabályozásáról (az 1897. évi XXXIII. tc.-ről) kortársaink közül Csizmadia Andor készített egy rövidebb tanulmányt.

10 A legújabb irodalmat Lányi Tamás kínálja.

11 2 Máthé Gábor. A magyar burzsoá igazságszolgáltatási szervezet kialakulása 1867-1875. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1982. 3 Both Ödön: Küzdelem az esküdtbíráskodás bevezetéséért Magyarországon a reformkorban és az 1848. április 29-i esküdtszéki rendelet, in: Acta Juridica et Politica. Tomus VII. Fasciculus 1. Szeged, 1960. 4 Both Ödön: Szeged város büntetőbíráskodása 1848-ban. in: Acta Juridica et Politica. Tomus IV. Fasciculus 1. Szeged, 1958. 5 Sarlós Béla: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc büntetőjoga. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1959. Vö. Both Ödön: Sarlós Béla: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc büntetőjoga. (Recenzió) in: Századok. 1963. 261-264. p. 6 Sarlós Béla: A sajtószabadság és eljárási biztosítékainak fő vonásai, in: Jogtörténeti tanulmányok II. A dualizmus korának állam- és jogtörténeti kérdései. Szerk.: Both Ödön, Csizmadia Andor [...] Budapest, 1968. 7 Révész T. Mihály: A sajtószabadság érvényesülése Magyarországon 1867-1875. Budapest, 1986. 8 Ödönfi Miksa: Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Budapest, 1903. 9 Réső Ensel Sándor: Az esküdtszék Magyarországon. Pest, 1867. 10 Csizmadia Andor: Az esküdtbíróság Magyarországon a dualizmus korában, in: Jogtörténeti Tanulmányok I. Budapest, 1966. 131-148. p.