Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA

Józsa Gyula, Gál Sándor és Meszely József neveztettek ki a fővárosból, Kőszegről, valamint Felsőeőrből.

278 Április közepén nyilvánvalóvá vált, hogy az ítélőtábla székházának befejezése június végéig késni fog a zord tél miatt, s májusban csak az alsó szint lesz beköltözhető. A berendezési tárgyak ugyanakkor a tintatartókkal bezárólag már megvoltak. Ezért akként határoztak, hogy a törvényszéki palotában szállásolják el ideiglenesen a bírákat, a kezelő és segédszemélyzet azonban már eleve a tábla földszinti helyiségeit foglalja el. A két ingatlan között telefon-összeköttetést létesítettek.

279 Közben megérkezett kilenc láda restancia is a fővárosból, s április utolsó hetében kezdték meg ezen iratok beszállítását. Az első teljes — és egyben a megalakuló — ülés színhelyéül a törvényszék nagytermét választották. Az ünnepség fényét emelendő a város és az ügyvédi kamara is készült egy-egy bankettel.

280 A helybeli jogászság egyébként nagyon várta az ítélőtábla felállítását: jelzi ezt az is, hogy két jogi szaklapot indítottak „Törvénykezés" címmel Erdős Kálmán, valamint „Felső-Dunántúli Törvénykezési Értesítő" címmel Mailánder Izidor szerkesztésében.

281 Az 1891. május 5-i megnyitó ünnepség Győrben is lelkesedést és társadalmi ünneplést hozott. „Végre Győr városára is virradt örömnap, melyre sok viszontagság után nagyon rászolgált — ekként kommentálta a történéseket a Győri Közlöny. — Új fényben látjuk kiemelkedni a vidéki városok sorából, felújult erővel sorakozhatunk azon zászló alá, melynek jelszava: Győrváros felvirágzása, s amely zászló ezúttal győzelemre vezet bennünket." Minden esetre patetikusan hangoztatták: történelmet írtak azon a napon. Lobogódísz és verőfényes tavaszi nap fogadta a tábla tiszteletére megjelenteket a karmeliták templomában reggel nyolc órakor. A Veni Sanctéval kezdődő misét Nogáll Károly ozerói választott püspök celebrálta. Megjelent ott az ítélőtábla tagjain kívül a város és a vármegye notabilitása Batthyány Lajos főispán vezetésével. A mise végeztével a közönség a törvényszéki palota nagytermébe vonult. A nevezetteken kívül részt vett a megnyitó ülésen Vaszary Kolos pannonhalmi főapát, Karsay Sándor dunántúli ágostai evangélikus püspök, Laszberg Rudolf alispán, Zechmeister Károly polgármester, számos országgyűlési képviselő, a tábla kerületébe tartozó törvényszékek elnökei, a komáromi és a kőszegi polgármester, valamint Beliczay Elek elnök vezetésével az ügyvédi kamara számos tagja is. Tíz órakor kezdődött az alakuló ülés; az elnöki teendőket Erdély Sándor, a jegyzői feladatokat Maár József fogalmazó látta el. A megnyitó szavak után Fabinyi Gusztáv titkár felolvasta az eskümintát, majd először az elnök, azután a bírák tettek esküt a közönség lelkes éljenzése közepett.

282 Ezek után az ítélőtábla elnökének hosszú és jelentőségteljes beszéde következett. Ebben Erdély vázolta a magyar bírósági szervezet történetét az 1723/24. évi reformoktól kezdve, külön is kiemelve a királyi tábla Pesten való felállítását 1861-ben, GYK 1891. április 2. (27. szám) 4. p., április 9. (29. szám) 5. p., április 12. (30. szám) 2. p. GYK 1891. április 19. (32. szám) 5. p., április 30. (35. szám) 6. p. GYK 1891. április 26. (34. szám) 6. p. GYK 1891. május 3. (36. szám) 5. p. GYK 1891. május 7. (37. szám) 1. p.