Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)
ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA
kat váltott ki, de végül ők is Budapestet választották, mivel az közelebb feküdt hozzájuk. 257 A helybeli ügyvédi kamara is buzgó szervezkedésbe kezdett Beliczay Elek elnök vezetésével. Megkeresték többek között Vaszary Kolozs, Lévai Henrik, Holdházy János és Fenyvessy Ferenc politikusokat, akik támogatták Győrt. Memorandumot is fogalmaztak, amelyet azután átadtak Szilágyi Dezsőnek, majd valamennyi országgyűlési képviselőhöz eljuttatták azt. Tervezték továbbá, hogy impozáns, húsz-huszonöt tagból álló küldöttséget indítanak a fővárosba a miniszterelnökhöz és az egyes pártklubokhoz. 258 Közben a törvényhatóság szintén elkészített egy feliratot március 1-jei keltezéssel, amelyben „tömör nyelvezettel, a meggyőző érvek rendszeres egybeállításával" írták meg álláspontjukat. Ebben megemlítették Győr szerencsés geográfiai fekvését, a hajózható Dunát és a vasúti forgalmat, valamint a város történelmi alapon kifejlődött műveltségét, s szerintük „sem a Steier határ eldugott, mezővárosias Szombathely, sem az Osztrák határra tolt és elszigetelten fekvő, németajkú Sopron nem versenyezhetnek" velük. Győr előnyeként emelték ki tősgyökeres magyar mivoltát, kulturális előrehaladottságát. Részletesen elemezték Sopron és Szombathely körülményeit, s rámutattak azok „hátrányos" tulajdonságaira konklúzióként megjegyezve: „a már létező consolidált állapotokat egy bizonytalan jövő kecsegtetéseiért feláldozni nem szabad". Taglalták Győr kedvező megélhetési viszonyait, a győr-sopron-ebenfurti vasút jótékony hatását és az urbanizáltság magas fokát (Győrött kétszer annyi lakóház állt, mint Sopronban és majdnem háromszor annyi, mint Szombathelyen). Elismerték, a város nem volt geográfiailag mértani középpontja a térségnek (a jövendő táblai kerület félholdként terült el körötte), mégis közlekedési gócpont jellege őt predesztinálta a tábla befogadására. Végezetül a közelmúltbeli sérelmeket hozták fel: éppen a legújabb időkben országos jelentőségű intézmények felállítása terén gyakran mellőzték a várost, míg Sopront a neoabszolutizmus, Szombathelyt pedig az alkotmányos időszakban fejlesztették erőteljesen — Győr rovására. Oda konkludáltak, ezen veszteségekért kárpótlást érdemelnek — jelesül egy ítélőtábla formájában. 259 Az emlékirat átadására március 6-án küldöttség utazott Budapestre, amelyhez az ügyvédi kamara is csatlakozott. Részt vettek benne továbbá a megye és a város képviselői, valamint különösen a főispán. A fővárosban tett látogatásuk során felkeresték Szilágyi Dezsőt, Tisza Kálmánt és Baross Gábort, ki egyben Győr országgyűlési képviselője is volt. A pártok képviselői közül többen is biztosították a küldöttséget támogatásukról: pl. báró Podmaniczky Frigyes, a szabadelvű kör elnöke, kit drága ifjú kori emlékek fűztek a városhoz. Valójában valamennyi párt akként nyilatkozott, hogy bár rokonszenv mutatkozik köreikben a város mellett, határozni csak azután tudnak, hogy a törvényjavaslat szövegét megismerték. Szilágyinál Batthyány Lajos főispán maga mondott beszédet, melyre a miniszter szívélyes szavakkal válaszolt. Leghosszabban Barossnál időztek, kivel helyi kérdésekről is eszmét cseréltek. Összességében a beGYK 1890. február 9. (16. szám) 4. p., február 18. (20. szám) 2. p. GYK 1890. február 27. (24. szám) 3. p., február 18. (20. szám) 2-3. p. GYK 1890. március 4. (26. szám) 1-3. p.
