Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA

2. § GYŐR 1. A királyi tábla elnyeréséért folytatott küzdelem Győr számára igen mozgalmasan alakult, mivel két ellenfele is akadt: Sopron és Szombathely. Sopron az 1890. február l-jén tartott közgyűlésében részletezte felajánlását, amely igen csak impozáns volt: nem csupán a tábla saját költségen való ideiglenes, majd tíz éven belüli végleges elhelyezését, annak bebútorozását és felszerelését ajánlotta egyhangú szavazással, hanem egy 11 ezer négyzetméteres telket nyomban ki is jelölt az igazságügyi palota részére, mi több: a tábla odatelepítése esetén a fűtési költségeket is viselni vállalta, valamint a bútorzat szállításával járó kiadásokat is megfizetni szándékozott.

248 Szombathely szintén nem késlekedett: 1890. január 10-én tartott közgyűlésében végleges elhelyezésül a megyés püspökség kertje szomszédságában fekvő majortelket s egy azon majdan emelendő és berendezendő palotát ajánlott fel, ideiglenes székhelyül pedig kész volt a városháza összes helyiségét átengedni. A bírák otthonhoz jutásának megkönnyítése érdekében ezen felül a lakásaik bérleti díjához három egymást követő évben fizetendő 200-200 ft-os hozzájárulást is megszavaztak a lelkesült bizottsági tagok.

249 Mivel tehát a másik két város láthatóan nem tétlenkedett megtenni felajánlását, így 1890 januárjának végén Győrött is rendkívüli közgyűlést tartottak a főispán elnökletével.

250 „Lélekemelő látvány volt Győr sz. kir. város törvényhatósági bizottságának e hó [január] 28-dikán tartott közgyűlése, melyen gróf Batthyány Lajos főispán abban a kellemes meglepetésben részesíté a város közönségét, hogy a királyi táblák deczentralizácziója alkalmából egy királyi táblának Győrre leendő helyezése iránt táplált reményeink még nincsenek veszve [...]" — ekként tudósított a helybeli sajtó a közgyűlésen történtekről. A főispán előzetes felszólalásában kiemelte: a Dunántúl északi részében rajtuk kívül még két város verseng, s az akkori állás szerint Sopron és Szombathely a győriek múlt évi felajánlását — az előzetesen adandó 100 ezer vagy harminc éven át fizetendő évi 6 ezer forintot

251 — messze felülmúlta. Ezért sürgős intézkedésre hívott fel, s részletezte is a számba vehető megoldásokat. Az ideiglenes elhelyezéssel járó költségek mintegy 3500-4000 forintba kerülnének a számítások szerint, melyhez hozzá kellett adni a felszerelés költségeit s azok kamatát. Az állandó elhelyezésről tíz év múlva lenne szükséges gondoskodni, amely körülbelül újabb 150 ezer forintot igényel majd. Mindez azt jelentette, hogy a város korábban már megtett ajánlatát 70-80 ezer forinttal fel kellene emelni.

252 A tárgyhoz lelkes szavakkal szólt Zechmeister Károly polgármester, majd utána Kautz Gusztáv, Kránzlein Mihály és Mohi Antal bizottsági tagok beszéltek, mindegyikük ajánlva az igazságügy-miniszter feltételeinek elfogadását. Végül a jelenlévő 56 közgyűlési tag egyhangúlag meg is szavazta az indítványt. E szerint vállalták az ítélőMOL X 8189 (IV. 1401 a) 25282. tekercs. Jkv 1890. február 1. üsz. 27. MOL X 7503 (V. 171 a) 20899. tekercs. Jkv 1889. május 21. üsz. 46., 1890. január 10. üsz. 5. GYK 1890. január 28. (11. szám) 3. p. MOL X 8261 (IV. 1401a) 25850. tekercs. Jkv 1889. június 13. üsz. 121. GYK 1890. január 30. (12. szám) 3. p.